Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1950-1951, Szeged
1951. 04. 06. 5. rendkívüli ülés
kijelentette, hogy ,!ast az elméleti éa világnézeti szenvedélyességet, elmélyülést cü következetességet, amely a szovjet tudományt jellemei* • mi régivágásu tudósaink zöme még nemigen tu' ja követni és megérteni* ni tudósain!: többségét még mindig bizonyos szakmái pr . tic .zmus, r. részlétkutatácokb.on való elkerülés, e tudomány oszertani és világnézeti kérdései iránti bizonyos t( z ;c edés jellemzi* z jogi hcmányur.kr?- Is '11. a*/ ! ■ io elterjeot még az a horthyf a olsous idején még érthető magatartás, amely a tud omán^t menetvárnak tekintette, a óvá az élet viharaiból vissza szoktak: vonulni a hivatottak« - tudornál an ner, neno tv ár, hanem harci terep, ahol valaki vágj a békéért küzd, vagy 5 ká; erű cr< át se iti* -z különösen áll az áll -náds jogtut o ányra* zárt nem szaboc a tudomány világnézeti kérdései iránt pusztán hűvös »"kincstári' ér ekiődéssel viseltetni, h ne: ugyanolyan 3S e ivedé ly esség el, r ily or. szerveiéig esen a tál ét akarjuk, b*/ ogtu .ományunkat t pás zlvitás jellenzi* vonnak kétség4éléről ?obje tiv rafiézsége’ - pl,a jen., etkéazltés t rhe, ' neve éai munkával kapcsolatos sok azelőtt iscore lea teendők, a b, ez azonban nem ok a passzivitásra* z pe i , ho.y nincs publi diáéi lel tőség, üres ürügy. Jogtudorán, i özlö'-ybe nem azért ner Írnak, mert rendszertelenül jelenik né , hanem azért jelenik meg rends iser telesül, re *t no irz-.k tele, ! eci igaz, 1 og. ego jogtudományi lap collett kevés a p bllkációs lehetőség, mert ha volna mit kinyométtii ben e, len. e második jogtuloiá yi lapun;-:, árpédig tudós-inl:n k publikálni kclxehe. mert szocialista jogunk elméleti ás gyakorlati kérdései nagyrészt tisztázatlanok és mert runk tekintélye szempontjából, esen keresztül az oktatás szinvor 1 s: o .pontyéból is rontás ez, c*/ passzivitás biz or,, os hohig összefügg azzal, hogy thdocen «J; ág nem elég bátrak« orthyí sizeus éhből vegs xkták, hogy a kritika iuráöi szándékai történik és rer eléggé értik át azt, hogy mi az elvi vita, a IrtXLl^ca éles legyen is annak h ngja. * en akarják magukat bírálata k iitenni és ezért hallgatna vagy mindkét irányban udvariast ódnak, holott nem magukat, l eméc kibejtett nézeteiket bocsátanak olyan kritika alá, a el. őket ic, de egész jo ;tadományunkat is előbbrevin1 é, •* kritikát azonban e_vi okulás helyett & ukrán ! öve ti k- jár. kárörön a többiek löszéről, n konokul re J ciós r ‘Rátartásuk niatt olt; volitottak részéről pedig biztatás ? o bírált elé: " oz «a lihvioásió első lépése* icoinyes személyeskedésnek, sértődöttségnek, bizal—-• tlai.s ' ;n'.k, árr.ányko> snak ezt a légkörét egyszere— min on orr fel kell számolni. mert ez a legtávolabb állá uz all otór.unkát biztosító lég' őrtől és tápti Inja az ellenséges rémhirter jeeztásne’ , d*/ tudományos éetünk többi : érdésével most ninea idő "o 1 1 ózni, lég csak arra a támogatásra kivonulói a figyelmet, amelyben a ag; nmr olgozók idrt jár.ak ja* an lat ra a ngyar ! épköztársaság kormánya a tudom: n t részesíti, J-z a támogatás arra vezethető vissza, hogy a leghaladóbb osztály nem lehet meg a haladást biztosító tudomány nélkül, arra vezethető vi GO za, hogy a tudnivágyásnál teli, mohón tanuló cun’ áoocztály tiszteli, nagy becs ^en tartja az i ;nzi tudományt, azt a tudományt, amely a aol ;ozó nép ügydérét szenvedélyese. , elméig ültén és következetesen harcol* aco 6.
