Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1950-1951, Szeged
1950. 10. 11. 1. rendes ülés
At merülhetett. ,z értekezés tárgyalási része ilyrcdon lóéi - kusan a rabszolga terhelőmül vizsgálatával kesBő - ük és a római- rab szól.es társadalom példáján kereszti'! nutat ja be 8 termelőinód megváltozáséval kapcsolatban- a római jogrendszer és állami szerkezet e változásoknak me belelő .-Mrcm fejlődési korszakát. A következő, feudslista termel ónodban a földtu Iáidon decentralizáltságé, - amely a termelőerők akkori állapotának, megfelelt - az állami szerveset decentralizálására is vezetett, ahogy az értekezés ezt helyesen han-'rsu 1 yozza ki • A torr-elderrk negvá 1- ■ t e z p.s a 3 XT-, s zé z ad k Örü 1 a hü béri á 11 am ok f o rmá - iának megváltozását is maga után vonta és az Íny létrejött uj áHamt idusokat, - a rendi államot,az abszolút monarchiát es hűbéri köztársaságot - azv értekezés helyesen választja - el ^az- elterel gazdasági és jogi felépítés szemszögéből a korábbi hűbéri monarchiától. A tőkés termelőmód és a kapitalista állam viszonyának vizsgálatánál a dolgozat helyesen az ioari forradalom és a francia forradalom ko- szakára te szí .a- döntő átalakulás időpontját és^ ezzel szakit a polgári' gazdaságtörténetírás^eddigi hagyom! nv ai val es így a kapitalizmus lényegének mélyebb átértéseén alapuló szocialista sseh.Ieletetn ■teszi mayáévá. Az. értekezés különösen az- imperializmus vizsgálatában mélyed el és rövid szemlét tart a legújabb gazdaságtörténeti irányok felett is és n-.é-y éles sér; el domborítja ki azoknak a kapitalizmus apologéxikájára irányuló törekvéseit. Az értekezés hátralevő, mintegy egyharmadnyi tér jede lm ü- -része 'a szocialista terme le hód és a szocialista állam viszonyát analizálja. Ez az elemzés a szocialista- tér :eléstsn részletesebb kifejtését nyújtja., mint a - bevezetés és annak megállapítása után. "hogy a szocialista terme lő módban, nincs kon - fii k tus a" terme leviszonyok és-a térnél őer ők között, ismerteti a szocialista állam gazdasági és jogi funkcióinak bifurkáclój t a. Szovjetunió péIcája alapján. . dolgoz! t kitér ennek kapcsán a szovjet tervr 3Sdálko:ás, .munkabérrendszer és^ akkumuláció részletes társulására és foglalkozik- az értéktörvény megváltozott- szerepével is os i.ur helyesen ol fi a meg az itt felmerülő legfontosabb elméleti problémát. A munka e részének befejezésként helyesen tagolja a szocialista gazdálkodás és a .szocialista allén eddigi viszonyát a kor.bban ki Tej tatt gondolatmenet alapján két szakaszra, a hatalomét véteí diktatórikus"szakaszára és a szocializmus á.pi Lésének jelenlegi szakaszéra és utal a jövő fejlődés útjára is, miTőn azt a kommunizmusban.jelöli meg. az értekezés gondolatmenetének a szokásosnál kissé részletesebb fenti vázolása részemről azt a célt szolgálta, hogy a feldolgozott anyag és a kifej tett problémák terjedelmes voltára, illetve n^y szamára rámutasson. Á dolgozat a felmerült legfontosabb problémákat elméleti szempontból meglepő^tájékozottsággol oldotta mer és emellett az erőssége mellett elenyészőhiányosságai, - elsősorban egyes idézetekben, az újabb nyugati gazdaságelmélet kfi-
