Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1950-1951, Szeged
1951. 01. 17. 3. rendkívüli ülés
latokig meglátjuk, hogy mit csináljunk ezekkel,kit tudunk a II. évre átvinni, de természetesen semmi esetre sem "minden eszközzel”. A tansegédszemély - zet, tagjai megbeszélték a T.0.-val, hogy a kollokvium előtt kikérdezik a hallgatókat és ha nincse - nek megfelelően felkészülve, nem engedik vizsgára, hanem annak vizsgáit átcsoportosítják. A hallgatók nak a vizsgák után február lo-ig van szabad idei ük Helyes volna, ha a tanszékek erre az időre már Kiadnák a hallgatóknak a II. félévi kötelező olvas - raányokat. bejelenti, hogy az V. Pártkongressz :s tiszteletére az egyetemen is mintahetet^fognak ren dezni. Dr. Móra ihály egyetemi ny.r.tanár hozzászólás 'ban elmondja, hogy ő a hallgatókat óráról órára beosztotta, azok kívánságának megfelelően. Az időpontok saját hibáján kivűl tolódtak el. Elmondja* hogy a ív.évesek 99P-a érettségizett és neki a szigorú számonkérés kötelessége. Vizsgáin hagy meg fölélő gondolkodási idct? azonban avszáraonkérés ko molyságat nem szabad feláldozni. A vizsgapánikot nem érti, hiszen nála majdnem mindenki jelesre felelt. Természetesen az anyagot igyekszik alaposan számonkérni. Hivatását úgy lógja íel? hogy az rész bér birói hivatás is és o a vizsgán igazságosan igyekszlk bíráskodni. 0 segíti a Hallgatókat, de ez nem annyit jelent, -hogy a készülést Bora kívánj a meg. A pánik kifejezést túlzásnak tartja. Koczka Julia az előbbi hozzászólásra válaszol va elmondja, hogy a Móra professzor ajtaja előtt vizsgára várók között sok olyan hallgató is volt, aki másnap vagy harmadnap volt vizsgára kiírva és velük beszélgetve közvetlenül tapasztalta a páni - kot. Dr. 3uza László egyetemi ny.r.tanár kéri a Tanulmányi Oszt'lytói, hogy egy napra tiz vizsga - nál többet ne tűzzenek ki. A vizsgáztatás ajánlott módszere elveivel ellentétes, szeretné, ha arra nera kényszeritenék. Kiemeli, hogy a vizsgáztatás nemcsak számonkérés, hanem a továbbképzés alapja. Dr. Lörsi Gyula tanszékvezető hozzászólásában elmondja, hogy a vizsgáztatás során a hallgatónak átfogó és kisebb kérdéseket is kell kapnia. A ja - vasolt módszer arra szolgál, hogy az átfogó kérdésnél technikai segítséget nyújtsunk a koncentráláshoz. A forma nem lényeges, a módszert helyesnek tartja, mert ebben az a fontos, hogy a hallgatók - nak ne azonnal kelljen a kérdésre válaszolni. Dr. Dezső Gyula egyetemi ny.r.tanár az előbbi felszólalással egyetért és nem látja akadályát az ajánlott módszer'bevezetésének. Piskolti Sándor osztályvezető hozzászólásában elmondja,^ hogy a jelenlevő professzorok mindannyian évére óta vizsgáztatnak és vannak olyanok, akik több évtizedes gyakorlattal rendelkeznek. Itt nem arról van szó, mintha valakit kényszeríteni akar - nánk az eddig követett és kialakult gyakorlaténak megvéltoztatrsára. A vizsgáknak soha Ilyen jelen - tőséget nem1 tulajdonítottunk. Az ellenség soha i-5.
