Szegedi Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged
1950. 05. 23. 9. rendes kari ülés
három történelmi sorrendben kifejlődött alakzaté *r nak taglalásából, valamint néhány befejező sorból éli* ' i*- ( ' A bevezető részben a szerző tárgyválasztását indokolja, majd a zálogjog fogalmát igyekszik megvilágítani. majd rámutat a gazdasági alapra, melynek felépítményeként jelenti?zik a'római zálogjog három formációja* üeÍvesen ismeri fel a 3zerz, a zálogjognak a rónai hiteléletben játszott döntő szerepet, nem emeli azonban ki kellően - főleg a régi civiljog korszakára nézve - a zálogjog egyoldalú hitelezővédő jellegét s oly kitételt használ, miszerint a zálogjog jórészt "emberileg hasznos célokat töltött Be , mór pedig akkor, midőn kétségtelen kimuu,tható. hogy az a kisszámú kizsákmányoló réteg ‘ ^/oldalú érdekvédelmét biztosította, erről szó nem lehet. helytelen megállapítást azonban utólag korrigálni látszik, nidőn^a tulajdonzálog /fiducia/ tarle lésé nál élesen rámutat srre, miszerint e plebeius osztály eladésodé.sónri és kamatrabszolgaságba jutásánál döntő szerepe volt a zálog intézményének. Tárgyalási módszeréül - mór csak a dolgozat cinére is" figyelemmel - a jogtörténeti módszert lelöli meg. s ennek kapcsán módját ejti azon érvek felsorolásénnk, amelyek a római*1or történeti módszerrel való tárgyalását a dogmatikai irányzat felé emelik, blaulasztja azonban e helyütt rámutatni arra a különbségre, aael' a polgári-iogtorténettulo-aány *kÖzt van, t.i., hogy az utón i az előbbivel sze ben határozott iránytűvel /a gazdasági alap ás az eszmei felépítmény összefüggésének elve/ rendelkezik: igy a szerző azt a It.tszatoi kelti, i’intha módszerül a polgári szeriléletü jogtörténeti módszert választaná, holott valójában a zálogjogot a gazdasági rond fe; b i lényekén* taglal ja# +e-s a maferiaTíáta .alaun faleaulc " zálogjog Togalmr-n.':K m*gvilogi h‘Ízesen utal arra. miszerint a Szovjetunió polgárjogában ismert zálogjog csak formailag vethető össze 9 római-, s az ezei feléoülő kapitalista lálogjogg'-l, szerkezetükben, funkcióikban azonban élesen" eltérnek egymástól ezen jogintézmények. Helyesen vázolja ezután a szerző a zálogjog kifejlődésének gazdasági alapját, ennek kereten b lül a rabszolga társadalmi rend megerősödését, fejlődésének, három fázisát /kis rabszoigagazdasá - gok. nagy rabszolga üzemek, rabszolga társadalmi rend bomlásának kora/, s tisztában van azon tényező-.kel, amelyek a patricius plabeius osztáiyharcot xd robbantották /földkérdés, la in háborúk, stb./. A dolgozat gerince a római zálogjog hórom történeti alakzatának: a fiducia, pignus és hypo the - ca-nak történeti taglalása. : indendelÓtt a "fides’' fogalmával foglalkozik a szerző s kimutatja, miszerint az eredetileg vallási norma volt, szakrális szankcióval, csupán később /Vurna idején?/ válhatott közjogi fogalommá, illetve normávc, amikoris megsértése közoüncselekmény lett. Itt ugyan elmulasztja a szerző a megfelelő n.
