Szegedi Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged

1950. 05. 23. 9. rendes kari ülés

tankönyvén és előadásain, valamint néhány részben, fordított magyarnyelvű munkán kivul két angol nyel­vű könyvet idéz s' az International Organization c. folyóirat 1948, és 1949. évfolyamait* A terület tehát, ahonnan az anyagot veszi, e­­lég szükkörü. Sajnálatos, hogy a kérdéssel foglal­kozó francia és németnyelvű Irodalmat, mely egye - tejünkön is rendelkezésre éli - bizonyéra nyelv - ismereteinek fogyatékos volta miatt - ne i használ­hatta. Viszont a használt forrásokat - elsősorban az International Organization köteteit - lelkiis­meretesen feldolgozta. Az anyagot nem kapta készen, U£7, hogy a dolgozatban igen tiszteletreméltó sa­li t munkája van. -innenek'előtt azt a lelkesedést os tájékozódási vágyat kell megdicsérnem, ©mely a szerzet a szétszórt anyag összegyűjtésében és fel­dolgozásában vezette* A munka nem tökélet*e alkotás, inkább egy ko­­mol ab' igényekkel fellépő munka első vázlataként értékelhető. )5ég sok javitésra és kiegészítésre szorul ahhoz, hogy a nemzetközi jogi Irodalom szá­mára érték legyen. De jelenlegi formájában is el - ismerést érdemel* A 3zerző a súlyt nem a kérdés jogdogmatikai kifejtésére fekteti, tbben a vonatkozásban alig nyújt valamit. A mandátumok két világháború közti intézményével kapcsolatban még ad bizonyos vázla - tot, ie á nemzetközi gyámságnak az Alspokaá -nyában szabályozott intézményét illetően megelég - szik a tételes nemzetközi jogszabályok egyszerű ismertetésével, pedig a kérdés a legérdekesebb iog­­do matikai problémákat veti fel az összehasonlítás során egyrészről a nemzetközi mandátum és nemzet - közi gyámság közt, másrészről ezek és az államon belüli’ jog hasonló intézményei közt.-íig egyfelől a iogdo firma ti kai fejtegetések hi­ányát kifogásolnunk kell, másfelől ség álla -oltanunk, hogy a szerző a kérdést belye-sü állitja be. A nemzetközi gyámságot úgy tárgyalja, mint le^mjabb fázisát annak ä fejlődésnek, amelyet a kevésbbé fejlett és a fejlettebb népek közti viszony sutát, rdekesen vázolja s fejlődés útját s teljes kizsákmányolás gyariaa.ti rendszerétől a legújabb­­nerzetközi jogi szabályozásig, -állapitja, hogy ez a fejlőd s is az ósztályharc képét mutatja. vá­zol la a'gyarmatosttó kapitalista államok egymás kö­zötti harcát a gyarmati területekért, amelynek so­rán szinte Jogigényeket hangoztattak egymással szem­ben a primitiver! népek kizsákmányolására. ártéke a munkának, hogy a kérdésre vonstkozó nemzetközi jogszabályokat nemcsak statikusan mutat­ja be. hanem funkcionáriusán is. Kifejti, hogy a mandátumok nemzetközi jogi intézménye“miként"érvé­nyes* lt a gyakorlatban es ismerteti a nemzetközi ryám3ági rendszer terén eddig mutatkozó tapaszta - latokat, eredményként helyesen állapítja meg, hogy a kapitalista államok szívósan védik az iriNSz-ben a maguk külön érdekeit ezekre a területekre vonatkozó­an azzal, a Szovjetunió részéről következetesen kép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom