Szegedi Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged
1950. 02. 15. 6. rendkívüli kari ülés
"Tekintetes har! Juhász Gizella jóg3zigorló szemináriumomban 19k9# deverabor hó 15-án "Fejezőtök az emberi jogok kérdésének koréból" cinből előadást tartott, s ez előadásiak most doktori értekezésként leendő elfogadását kér/i. A 70 oldalas dolgozat külön tárgyalja az emberi t jogok fogalmát külföldi /angol, amerikai, francia,szovjet/ szabályozását, a magyar alkotmányjog régi ás uj sabdlyait, a legfontosabb nemzetközi egyezményeket s végül az emberi jogok értelmét* Ab emberi jogok fogalmát illetőing Összeveti a pozitivista és a természetjogi e Inóletst. Ismerteti az emberi jogok főbb felosztásrdt, s meghatározásul' két főmódszerét t az elvi általánosítást és taxativ felsorolást, utóbbit helyes kritikával kísérve* külön kiemeli a Sztálini szovjet alkotmány emberi jogi rendelkezéseinek jelentőségét* ! nemzetközi fejlődés ismertetése áorán a régi angol törvényekből indul ki, élükön a Magna (Tartavai* Amerikában elsősorban a virginiai deklarációt és az amerikai függetlenségi nyilatkozatot emeli ki. Nem látszik azonban tudomással bimi arról, hogy Amerikában az emberi jogok legfontosabb biztosítékai nem et hanem az Alkotmány különböző módosításai /Amendments/, amelyeket épp ezért Bili of Eights névvel is illetnek# Megemlékezik ellenben a pánamerikai mozgalom szerepéről az emberi jogok szerepének terjesztésében. Helyein méltatja az ember és polgár jógáinál1; francia deklarációját a forradalmi francia alkotmánynyál kapcsolatban, s annak kiegészítését az uj francia alkotmányban. S külön 3en részletesen és elismerőleg emlékezik raem a ostalini szovjet alkotmány emberi jogi rendelkezéseiről* A történeti magyar alkotmány emberi jogi rendelkezéseit helyesen osztja kát csoportba: a rendi és az 18l;8 utáni jogszabályok csoportjára, hangsúlyozván ezzel IBliB— ac jogalkotásunknak az emberi jogokéiztositása terén elért kimagasló eredményeit* külön toriiti mesr ez időben az 19?;6-os jogalkotásunk emberi jogi vonatkozásait* A magyar népköztársaság elkotmánvanak ekkori jogi vonatkozásait részletesen tárgyalja, különösen figvelambe véve Beér János és °z&bo Imre vonatkozó kommentárjait* *z alapvető jogokkal kapcsolatban, helyesen, az alapvető kötelezettségeket is részletesen ismerteti. A nemzetközi fejlődés tefintötében Roosevelt Négy szabadság-beszéde és az Atlanti Carta mellett az Egyesült Nemzetek ^Sze mrezetének Emberi Jogi kiáltványát és a Fnjgyilko^sági Egyetoflónyt hangsúlyozza. ^efejezcsében a dolgozat az omberi jogok végső értelmet a demokrácia és a tartós béke bizcsitásában látja. A dolgozat lelkiismeretes munka, amely a kérdés szabályozásának széles területét igyekszik érzékeltetni az olvasóval• Tisztelettel javasolom doktori értekezésül "jeles" eredménnyel való elfogadását. ^zeged, 1950« február 9#
