Szegedi Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged
1949. 11. 23. 2. rendkívüli ülés
első elvi kérdésre vonatkozólag az előadó által kifejtett álláspont mellőzésével a dékán következő javaslatát fogadja el: Állapítsa meg a Kar. hogv a vizsgád! játalányra vonatkozó^miniszteri rendeletnek nincs határozott és világos rendelkezése azoknak a tanároknak vissgadiiátalányára vonatkozóan takik egynél több tárgyat adnak elő. A grammatikai magyarázat, amint ezt az előadói előterjesztés kifejti, a vizsgadijátalánynak tárfyanKént való kiszámítását* és e kilón összegek egyesítését látszik indokolni, viszont a logikai magyarázat lehetővé teszi azt az értelmezést, hogy a különböző tárgyakra beiratkozott hallgatók száma Összeadass ék s ennek az alapián állapittassék meg a viz3gadijátalány összege. A rendelet kiadásánál a rendelet kibocsátói a arra az álláspontra helyezkedhetett. hogy tisztán a kikérdezendő hallgatok száma az irányadó, tekintet nélkül arra. hogy a kikérdezés e/y vagy több tárgyból fog-e történni. Mivel a rendeletet hitelesen csak a rendeletct kibocsátó miniszter magyarázhatja, a Kar felkéri az Egyetemi Tanácsot, tegyen felterjesztést a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz és kérje e pontra vonatkozólag a rendelet niteles magyarázatát. A második kérdésre vonatkozólag a Kar álláspontja sz? hogy a vizsgadijátalany kisz: mltésanál mindazok a hallgatók számbaveendők, akikkel széni ben a professzort akár a folyó tanévben, akár egy későbbi időpontban a kikérdezés kötelezettsége terheli. A magánjognak a harmadik uirendszerű szigorlaton való kérdezését illetőleg a Kar álláspontja az, hogy. a tárfyat didaktikai okokból az összes allgatóktól annak a professzornak kell kérdeznie, aki a tárgyat előadja A Vas Tibor és Kuttkay György pro - fesszorok között a vizsgadijátalár^ megosztását illetően a Kar - «menynyiben a két kérdező professzor között másértelmű megállapodás létre nem jön - az előadó javadatát fogadja el. .... 6
