Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged
1949. 05. 19. 21. rendkívüli kari ülés
szerben alkalmazott jegyzetekben - külön is meg -r jelöli, A dolgozat kétségtelenül bizonyltja azt, hogy szerző a szakirodalom számottevő termékeit va-Í lóban áttanulmányozta és ismeri* A pályamű tartalmának ismertetésére, ős birá, - I latára térve, a bevezetésnek szánt első fejezetet, amelyben szerző a tanyakérdést összetevő elemeket és a megoldási módszerek között a közigazgatási eszközök jelentőségét vizsgálja, általában veve sikerültnek kell minősítenünk. Felismeri azt az igazságot, hogy a tanyakérdée megoldása, mint a társadalmi felemelkedés egy részletproblémája kezelendő és helyesen mutat rá arra isA hogy a tanyai közigazgatási reformtei^vek szoros összefüggésben állanak a tanyarendszer mikénti értékelésével* v V A második, egészen rövid fejezetben a tanya fogalmának meghatározásait tekinti át és lényegé - ben Kiss Istvánnak általános érvényű, kritériumként kizárólag a lakásnak és a megművelendő földterületnek helyrajzi egységét felhasználó fogalormneghatározáaát teszi magáévá, bár erősen hangsúlyozza Györffy István és Erdei Ferenc megállapításainak helyességét is, amelyek szerint a magyar tanyák - legalább is túlnyomó részben - tartózék-jellegűek, vagyis lakóik egy-egy parásztvárossal szoros kapcsolatban állanak* , '.' ■ ' . f A továbbiakban szerző a tanyarendszer kiala -kulásénak történetét ismerteti és e részben szinte teljesen ~rdei Ferenc alapvető munkája nyomán ha b lad, kié eszitve ezt az 1945-ös földreform nyomán keletkezett, á tartozék-jelleget már nélkülöző, szórvány-természetű tanyás települések rajzával* & történeti részt a tanyarendszer értékelésére vonatkozó vélemények rövid ismertetése, majd a tanyán élck számára vonatkozó, meglehetősen sovány adatköz- 1 lés követi, zek után reátér azerző a tanyai közigazgatás rendezése tárgyában napvilágot látott javaslatok csoportosítására, amit többféle Szempont-, bői, alaposan, de talán túlságosan is sématikus módon végez el* Az egyes javaslatokat és a megjelent jogszabályokat behatóan is ismerteti) tájékozottsáa határozottan elismerésre méltó, csupán annyiban mutat feltűnő hézagot, hogy az 1942-i belügyminisz-, téri javaslatnak az 19448il,t.o-be történt iktatásáról nem vesz tudomást* özerző saját állásfoglalását az utolsó feje - ze t tartalmazna, lényegile olyan iértelemben, hogy a tanyai közigazgatás megoldásának az általános f területrendezéshez kell kapcsolódnia és mindig számot kell vetnie a tartozék^ és a szórvány-tanyák ez Illa égle telnek különbségével) az előbbiekre nézve a városmegye-rendszer kifejlesztése, az utóbbiakra nézve podig tanyákörzetek kijelölése és a szüksé - ges közigazgatási intézményekkel való gyors ellátása képezné a megoldást. Kigondolása szerint a tartozék-tanya lakosai számára is meg kell adni a helybon szükségelt közigazgatási intézményeket és az önkormányzati szervezetet, amely azonban beletartoznék a város magasabb önkormányzati egységébe* A
