Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged
1949. 03. 24. 7. rendes kari ülés
Er. Kelemen László mb. előadó, mint másodbiráló, a következő jelentést terjeszti elő 2 "Kéray László jogszigorló értekezése tárgyául magánjogunknak egy viszonylag keveset tárgyalt intézményét választotta, azt a kevés forrásmunkát, amely erre nézve irodalmunkban található, lelkiismeretesen felhasználta, úgy tárgyalási módjában, mint eredményeiben azonban teljesen eredeti és véleménye kialakításánál - tanulmányi fokát tekintve - ssinte me ;lepő éleslátást árul el. A dolgozat jogtörténeti bevezetéssel kezdődik, ami annak jele, hogy szerző tisztában van azzal, hogy magánjogi intézményeink mai alakjukban történelmi fejlemények és a múlt ismerete nélkül tejesen alig érthetők meg. A történeti fejlődés vázolása tanúsáét tesz arról is, hogy szerző tisztában van az osztályharónak nagy történelmi és intézményeket kialakító erejével is, szemlélete tehát demokratikus és összhangban van a történelmi materializmus alapelveivel. A szabad és a kötött vadászati jog összehasonlításánál dicséretreméltó éleslátással ismeri fel a jog mögött meghúzódó eleven emberi érdekek szerepét a jogintézmények kialakításában, a- • nyagát tehát nemcsak ismeri, de dogmatikus értelemben kellékép érti is. Ugyancsak helyesen ismeri fel és méltatja a bakonybéli apátság alapítólevelével kapcsolatban a hamisítványok jogtörténeti jelentőségét. Tételes jogi részét illetőleg kiemelendőnek tartom, hogy teljes mértékben ismeri a tárgyát érintŐ uj demokratikus jogszabályokat és azokát kellőkép értékeli. A függő gyümölcs /fructus pendens/ ée az uratlan dolog /res nullius/ közötti különbséget érintő fejtegetései pedig újabb bizonyítékai szerző világos dogmatikus felfogásának. A dolgozaton általában megérzik a kellő sze - mlnáriumi előkészítés és gondos irányítás, amely szerző lelkiismeretes munkájával párosulva, azt az átlagos mértéken jóval feliilemeli. Ilézetem szerint egyetlen hibája, hogy - mint azt J)r. Kiss Dezső biralótársam is érintette - szerő önálló véleménye kialakításánál túl merészen j eredményeit öhbirálit Iá nem veszi és e -zért jut pl. az elejtetlen vad uratlan volta kér - désében olyan eredményekre, amelyeket legalább is csak fenntartással lehet elfogadni. ? 1 1 z i j Szerző tanulmányi fokát tekintve azonban ezt a fibyatékosságot súlyos hibaként fel nem róhatjuk és tekintettel arra, hogy ezt az egyetlen jelentősebb hibát is a dolgozat számos érteke kellőképpen ellensúlyozza, részemről a dolgozatot "jel es" eredménnyel javaslom elfogadandónak." A Kar Kéray László jogszigorló szemináriumi dolgozatát doktori értekei zésként elfogadja és "jeles eredménnyel minősíti. r 3
