Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged

1949. 03. 24. 7. rendes kari ülés

I ta elnöki hatáskörben elintézett ügyiratokról ké -szitett és a XV. szám alatt mellékelt jegyzéket*

2adomáéul szolgál*

140.

II „ s ' '•/ '

650/1948-49*jk*szám* As elnök felkérésére Br.

Hartonyi János egyetemi ny^r.tanár, e.i* prodékáa, a költségvetési hiteleknek az 1949*. költségvetési évre szélé megosztása tárgyában a következő javaslato teszi i ? 'v

/Lásd V. számú melléklet./

A Kar a javaslatot egyhangúlag elfogadja*

141*

606A94B-49* jk*szácu As elnök felkérésére i>r.

Kiss lessé ab* előadó, mint első birálő, Méray László jogszigorló szemináriumi dolgozatának dokto- . ri értekezésként való elfogadása tárgyában a következő jelentést teszi?

'•Héray László jogssigorló a magyar vadászati jogról irt értekezést és 02t az értekezését az 1948-49* tanév I.felében az általam veretett magánjogi Gze.Jjiáriumi órán felolvasta* La értekezést a szeminárium hallgatóival esen a szemináriumi órán

és a következőn megvitattál:*

■

A jelölt olyan tárgyat választott értekezésének, amely tárgykörben a felszabadulás után lényeges törvényes változás állott be áo a vadászati jog a demokratikus fejlődésnek megfelelően nyert

rendezést* ' '

' •, * ,W

A jelölt a vadászati jog történeti fejlődésével az értekezés keretein belül elég részletesen foglalkozik és helyesen mutat rá a történeti fejlődésre.

Különösen helyes az az okfejtése, amellyel a

demokratikus fejlődést mutatja be*

Értekezésének utolsó bekezdésében a vadászati jog tárgyával foglalkozik és tetszetősen fejti ki azt, hogy miért nem tekinthető a vad elejteilen állapotában sem uratlan dolognak.

Az okfejtését magam részéről nem osztom ugyan, de nem tartam állásfoglalását teljesen lehetetlen

álláspontnál:*

A jelölt foglalkozására nézve vadászati főfelügyelő é© Így az értekezés tárcául vett kérdésnek a gyakorlatban is. alapos ismerője, ami magából az értekezésből is kitűnik*

Az értekezést * j é ** eredménnyel elfogadandónak javasolom.®