Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged

1949. 02. 22. 15. rendkívüli kari ülés

mondhatom. Bér©nd vizsgálódásainak tárgya büntetőhiráskodásunk­nak egy mindig nagyobb jelentőséghez jutó önálló fejezete, a­­melynek körében dolgozva az anyagi büntetőjog és a büntető el­járási jog egész területére kiterjedő ismereteiről tesz bizony­ságot. Tudásának alapját elsősorban a jogalkalmazás során ki­fejtett gyakorlati működéséből meriti, de szívesen mélyed el el­méleti, dogmatikai kérdésekbe. Kiváló érdeme, hogy - a mai magyar népbiraskodást megalapozó jogszabályok puszta kommentálásán fe­lül - ő vállalta először magára azt a fáradtságot, hogy an intéz­mény kül- és belföldi gyökereit részletesen megvizsgálja és a köztörvényi büntetőbíráskodástól való eltéréseit szisztematiku­san kifejtse. Főmunkája ugyan még nem mutat a tudományos kuta­tás technikájában és az eredmények közlésében teljes érettséget és biztonságot, de igen jelentős értékei is vannak, amelyek -ha e bírálat természeténél fogva talán a hibáknál rövidebben fog­lalkoztam is velük - a mérleget a pozitív oldalra billentik.Ma­fántanárrá való habilitálását emellett az is indokolja, hogy rintett uj, kisebb Írásai haladást és további fejlődósképessó­­get bizonyítanak, továbbá az a tárgyi körülmény is, hogy az e­­gész büntetőjogunk és bűnvádi eljárási jogunk átformálása szem­pontjából döntő fontosságú népbiráskodásnak széles alapon való művelése - ad hoc adott előadói megbízásokon túl - állandóan kép­viselve legyen karunk együttesében. Mindezeknél az ökoknál fogva csatlakozom az első bírálóként kiküldött dr. Bónis György professzor ur indítványá­hoz és tisztelettel javasolom Dr. Berend György tu­dományos minősültségének kimondását és szóbeli kollokviumra va-. ló bocsátását. Szeged, 1949.. évi február hó 8-án. Dr. Martonyi János sk. * egyet.ny.r.tanár

Next

/
Oldalképek
Tartalom