Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged

1949. 02. 22. 15. rendkívüli kari ülés

sabb anyagát kétségkívül a mai zaagjar laikus bíráskodás szabályozását Is problematikájálTST?©itoT^TrSi^^EaFBaSßäzza« Ebből Is perifériális jelentőségüeknek, inkább osak a teljesség kedvéért felvetteknek tekinthetjük a községi bíráskodásra és az ülnökik részvételével működő egyes polgári bíróságainkra vázlatszerüleg kitérő I, fejezetet, továbbáa büntető laikus bíráskodásnak bizonyos szakterületeken bevezetett típusait jelentő uzsorabíróságokról f nevesetsen az 1947? XXIII9t*cu által létesített u z s or ab í rá a ági kűlöntanácsokról / és a honvéd büntetőbíráskodásról szóló II* fej esetet, valamint a demokratikus államrend és köztársaság védelmét célzó 1946: VII« t»c*-ben meghatározott bűncselekmények feletti Ítélkezés szabályainak a zárd,

V. fejezetben való összefoglalását* A munka súlypontját tehát határozottan e XV® résznek a szorosan vett magyar nópbiráskodásra vonatkozó jogszabályokat elemző ás az azokban foglalt megoldásokat az u*n« köztörvényi büntetőbíráskodás anyagi és alaki szabályaival egybevető XIX« és IV» fejesetekben ismerhetjük fel« Mielőtt e fejesetek kissé bővebb tárgyalásába belebocsátkoznám* sajnálattal kell megállapítanom azt, hogy Berend György jelentős munkakés őségének egy részét nem fordította a fentebb emj.it ett, hézagos és a biztos logikai fonaht is nélkülöző I« fejezetnek, valamint laikus elemek bevonásával történő büntetőbíráskodás nagyjelentőségü válfajainak, az uzaorabiráskodásnak és az államvédelmi bíráskodásnak bővebb kifejtésére« Ezeket olyan feladatoknak látom, amelyeknek megoldását folyamodó az e munkájában megnyilatkozott képességek éa szakavatottéig blrtokában'remélhotöleg a jövőben el fogja végezni*

Rátérve már most szorosan a jelzett IXI»fejezetre, err© vonatkozólag elsősorban azt a_formáig megjegyzést kell tennem* hogy annak áltekintéaét er5sen"Sa^eHesiti bizonyos tagolatlanság és rend szertelenség, a szervezeti és eljárási szabályoknak összevegyltve való tárgyalása* Est az a körülmény sem menti teljesen,, hogy szerző munkájának kézirata még a né pb 1 rásk odás í rends'serünket megreformáló 1947; XXXIV «t®c« benyújtása és kihirdetése előtt kés sült el, hiszen a most említett törvény a módosító rendelkezéseiben majdnem teljesen az 1945; VII« t*c*-eX törvényerőre emelt 81/ 1945 M»E« számú népbÍrósági rendelet és 1440/1945«M«S. számú u«n. népbirósági novella ordo legalis -át követi, aminek megfelelően szedhette volna sorba fot lyamodd is fejtegetéseit« Ez annál inkább sajnálatos, mert a , r-részletek feldolgozásában Berend jelentős j&I-eképgt»frtéégtesz (^Uííttt>tbizonyságot« így igen alaposan fejti ki az 1945-ös alaprendelet » 48 §*°a szerint az előzetes letartóztatás fenntartása érdekében

hozható kösbenszóló határozattal kapcsolatban jelentkezett problémákat- amelyeket azután az 1947: XXXIV*t.c. / a továbbiakban: f«/ 15 §-a kiküszöbölt« / 196-199 1«/ Különösen sikerültén tárgyalja a NópbÍróságok Országos Tanácsának a T.megalkotása előtti vegyes jellegű, részben a táblai, részben a kúriai eljárási szabályok alkalmazásával gyakorolt felülvizsgálati jogkörét, amely kettősség egyébként a T« 2o,§,/5/ bekezdésének kifejezeten a Kúria előtti eljárás szabályainak alkalmazására utaló i»nö.el&ezés© következtében ugyancsak tárgyta'a nná vélt«/2o7-2o9 1«/ E példaképpen felhozott problémák aktualitásának megszűnése egyébként véleményem szerint semmit nem von le Berend György tudományos érdeméből, amelyet az ilyen kérdéseknek - elméleti tájékozottságából és népbirói tapasztalataiból egyaránt táplálkozó - alapos feltárásával szerzett« Gyakorlati szempontból pedig kétségkívül még fokozottabb értéke van azoknak a megjegyzéseinek, amelyekben a T.meghozatala után is vitára alkalmat a-