Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1947-1948, Szeged

1948. 04. 21. 7. rendes kari ülés

ügyvéd magántanári képesítése iránti kérésére vonatkozóan - a formai követelmények és a habilitácioe tárgykör szempoht jából - az alábbiakban terjesztem elő jelentésemet és javaalatotaat:

Dr#üerend György 11 á uépbiráskoöáü anyagi és alaki jogszabályai" o•tárgykörből kéri magántanárrá képesítését»! népbiráskodás ©zen a néven az 194-5 utáni jogalkotás alkotása,a folyamodé értelmezése szerint azonban felöleli a birói hivatás körén kivüi álló személyeknek az igazságszolgáltatás teendői - ben való részvételét,tehát megfelel annak,amit eddig "laikus niréskodgs;!-nak mondottunk•kétségtelen, hogy a népbiráskodás még szükebb ertelrébon is az anyagi büntetőjognak éa a büntető törvénykezési jognak nagy jelentőségű uj ága,melynek fontosságát műtatja,hogy a legfelső népbirdsági iorum az 1947-i Népbirósági novella értelmében immár teljesülési és jogegységi döntvények alkotására is hivatva van*A törvényhozás igy kifejezte azt a gondolatot,hogy a népbirdsági szervezet egyenlő rangban csatlakozik polgári,büntető és közigazgatási biróságaink hierarchiájába s mivel a szokásjog képződésének a modern államban legjelentősebb útja a bírói gyakorlat,számolnunk kell a jövő uj jogágának,a "népbirdsági jognak” kialakulásával is*Ehhez járul,hagy értesülésem szerint az igaz ságügymini3 zt éri umban munkába vett uj büntetőjogi törvények az