Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1947-1948, Szeged
1948. 03. 17. 6. rendes kari ülés
AC') nemcsak a kritikai képesség és készség csiszoldja, hanem a mindennél fontosabb szelekciós hajlamnak is nagy próbaköve* Éppen ezért pedagógiai érteke alig felbecsülhetÓén nagy. Ez alapon csak helyes&hetjük azt, hogyha Karunknak less egy tantörténeti specialistája, áld. egyébként eddigi munkásságával már is többoldalú érdeklődést tanusitctt, semhogy tartani kelljen attól, hogy a statisztikával leendő kapcsolata kizárólag mások munkásságának elemző regisztrálására szorítkoznék a jövőben* Tekintettel most már arra, hogy folyamodó az elméleti és módszertani kérdések iránt - munkái bizonysága szerint - érdeklődik, okkal-joggal határozza meg a kért képesítés közelebbi tárgykörét úgy, hogy "különös tekintettel az elméletre". Viszont nem értünk egyet a szószerint való megjelöléssel, nevezetesen azzal, hogy folyamodó "annak" /t.i, a tantorténetnek/ elméletére való különös tekintetet hangsúlyozza* Nyilván nem a statisztika történetének elméletéről, hanem a statisztika elméletének történetéről van szó* Azt kell hinnem és mondanom, hogy csalt tolihibáról van szó akkor, amidőn jelölt a fentemlitett formában határozza mbg a tárgykört.Éppen ezért azt javasolom, hogy a tekintetes Kar a képesítés tárgykörét - kedvező döntés esetén - a következőképpen határozza megs "A statisztika története, különös tekintettel az elmélet és a módszertan történetére." Ez felel meg egyébként a folyamodóval kérvényének beadása előtt 6. '
