Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged

1947. 07. 01. 8. rendes ülés

adott könyv1 tárviszo-ny ok annak megszerzésére lehetőséget nőni nyújtói

c./ La Société á regponsabillté limit ée en Hon Arié cinen közzétett cikkben ismerteti a Kunz-féle tervezet elvitathatatlan kiválóságait.

Azt a célt, amit a francia korlátolt felelősségű társasé okra vonatkozó rendelkezések Ismertetésével magyar viszonylatban kívánt a szerző elérni, megvalósítja francia vászon-latban is a magyar kft#-re vonatkozó rondáik©liaok ián értétésével. Ismerteti a kereskedelmi törvénynek a korlátolt felelősségű társaságokkal szénben elfoglalt negativ állásfoglalása alléméban Pesthy £ál igazságügyminiszternek 9 Kunz professzornak a kft. éjetrahiváaársi irányuló törekvéseit, majd javaslatát, mely végül is a kft*-ra vonatkozó törvényes rendelkezésekben « mint 1930íY#tc. - öltött testet. Kifejti & magyar törvénynek a francia törvénnyel azonos ama alapeszméjét, a magyar kít#t mi a francia kft. is, átmeneti alá zscaály*—

és tőkeegyesülés között, majd rátér a magyar kft. részletes i33őrtotáséré s foglalkozik annak minden, a kft. fogalmához tartozó lényeges kérdésével.

d#/ Az alaptőke befizetése a korlátolt feleűLősségu társaságoknál c. külön lenyomatban • is megjelent cikkében ki caeli- s részvénytársasági nagyvállalatok természetéből 3 a közkereseti e betéti társaságok fogalmából szükségszerűen folyó ama okokat, amelyek a ró 3 zvény társaság régen vajúdó reformtervezetével kapcsolatban szükségkép előtérbe állították egy uj társasági alaknak, az u#n# korlátolt felelősségű társaságnak fogaimét«Megállapítása szerint ez a kereskedelmi társaság, - mely már számos állam jo ;ábon fennáll,mint a tőke és személy egye salat közötti átmeneti jel mséig» ven hivatva kielégíteni a kis— és középvállalkcásnak, valamint a vállalkozók kart elismerő egyesületének szükségleteit# Kiemeli, hogy a német jogban & kft. a részvény társasának egyik válfaja, Yiszont más jogban - pl. a francia jogban - erősebben domborodik ki a személyi egyesülési jelleg, mely ezt az átmeneti táránsági formát tágított közkereseti társaságnak s nem aziikraszabott részvénytársaságnak tekinti. Mivel pedig a törvény a tár* saság tagjainak & társasaság alakulására, szervezetére vonatkozólag szélesebbkörű rendelkezést biztosít, eme dispositiv törvényi rendelkezések indokolttá teszik, hogy a kft. alaptőkéjének létrejötte, fenntartása, stársasági hitelezők érdekében szigorú és részletes rendelkezésekkel Írassák körül.

Ismerteti az alaptőkeképződés an o/l jogi szabályait, a francia tdrv&cjy vonatkozó rendelkezéseit, az 1923« évi Hoffmann-féle svájci tervezetet, * korábbi keletű német és osztrák, valamint &z 1919. évi lengyel jogi álláspontot 3 mindezek után a magyar jog számára igen helyesen azt a követelményt 3 zűri le, hogy a tárgyi betét teljes egészében való rendelkezésre bocsátása mellett, a pénzben lerovandó összegek egy hányadrészint b fizetése mutatkozik a társaság alakulásakor ajánlatosnak. A német éa osztrák mintára az egyes üzletrészek egynegyed részének liberálását tartja kielégítőnek, egyrészt mert ez megfelelő garanciát nyújt mér & ko-5-