Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged
1947. 05. 21. 7. rendes ülés
kül azonban, hogy az önállóságra törekvés dicsérendő tulajdonságának i hijján volna, A pályamunka beosztása felettébb jó és szerencsés. Nem ártott volna azonban tartalomjegyzéket készíteni, A beosztás helyes, mert az utópia lényegének Ügye3 exponálása után elég gazdag történeti részben mutatja be az egyes korok utópiaeszményeit éa az értékelő mozzanatokban nem szűkölködő történeti alapvetés után tér rá az “Etikai értékelés“ cimü fejezetben a téma lényegére, amely gondos mérlegelések és jogosultnak minősíthető érzelmi motívumok után az utópiák mellett foglal állást és mind társadalom-ismeretelméleti, mind társadalompolitikai és társadalomerkölcsi szempontból arra a megállapításra jut, hogy az utópiák "nem csupán pozitívumaik, hanem tévedéseikkel is.,, figyelemre intő és alakitó hatással lehetnek a holnap reform-munkájára,“ Ebben a szerzőnek akkor is igaza van, hogyha másrészt a "positivum contra tévedés" féle szembeállítás illogikus, mert hiszen egy pozitívum épp úgy lehet tévedés, mint ahogy a tévedésnek sem kell negatívumnak lennie. Szerzőnek van fantáziája s a látszólag távolálló jelenségek vagy történések közti kapcsolat meglátásához van szeme. Stílusa szingazdag, de nem egyszer fölösleges szóvirágokkal telitett. Helyenként ez komoly tehertétel, nagy ritkán ez érthetőség is veszélybe kerül. Lehet vitatkozni azon, hogy az utópia lényegének a kifejtése éö elemzése nem maradhatott volna-a a 5.
