Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged
1946. 11. 20. 3. rendes ülés
érvény9?..VJ a 0zabály32serü3Óg, illetve az egyes nemzetiségek szaporodásában mutatkozó törvény caerüs ég, Egyszeriben kié érül f hogy tulajé önkép. sn a magyarságnak a napsabb fekvésű községekben észlelhető elernyedése az oka annak, hogy a hegyesó.omboB vidékek szaporodási képessége oly előnytelen színben ti nik fel, a románság szaporodása a két kategóriában alig mil; at el térést. Ami pedig e végső következtetéseket ilreti, e tekintetben szerző ténymegállapításai tulajdonképpen összhangból) v unok a szórványok és szigetek sorsáról szele saját tanulmányomnak mf.c vizsgálati alapon, nyert eredményeivel, később szerző /lásd 25, lap/ kiszámítja a legmagasabban ás 13 gr la c sony abac n fekvő községek születési arányszámát is na 1931-1940 évek átlagában, A 31,4, illetve 29,9 ezrelékes aránysa írnok- mérsékelt különbségekről tanúskodnak, ITem tudjuk azonban azt 3em, hogy vájjon nem kizárólag arra szá.mláznnúá-o ez o differencia, hogy a jóval kisebb n-talitásu »nagy ars ág az alacsonyabb fekvésű csoportban nagyobb arányszármái van képviselve s igy nagyobb súllyal érezteti a hatását a végeredmény kialakulására, mint a másik csoportban# "Az ember múltja" o, fejezetben különösen megkapó és meggyőző az, ahogyan vázolja egyfelől a békét biztosité szilárd állarJaatalom időszakénak ás másfelől a hintapolitika folytatására ner mindig képes, fc'lszuverénitás birtokában levő erdélyi fejődül>i korszakok befolyás t a népssrporod/.' sra,- Különösen a főforgalmi útvonalak mentén fekvő völgyi közerők népesedésének viszontagságait állítja be érdekesen, /36,1 Pr/. "II indes hátrányos lösz, ami val .hr. előnyt jelentet;," *i magyarság számbeli visszaesésének a nyitját e pár sor mélyén kell keresni, dendkivül értékes az 1721-es A o s á d y -féle és az 1941-ea adatok egybevetése c 40, oldalt követőleg, Igaz, ho .y csak a községek egyharmaá részéről von a'öt* kindszónáitól elég jó reprezentatív anyag ez, L 34 község ercsit ott népességében a magyarság aránya 52,2,0-ról 220 év alatt 33,6iára esett, r románoké 47.8y>-ról 61,4 -ro emelkedett* 1 d o -b o 1 y i lés azonban nézetűik szerint is helyesen, nem veszi teljesen helytállónál: látszatra lehangoló eredményeket, z akrori románság - többó-kovésbré fólnomá.d állapotát tekintve - kétségtelenül nehezebben volt elérhető 3 igy közülük többen maradhattok számlálás nélküli emellett az átlagban tehetősebb magyarokat érthető módon 17.
