Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged

1946. 11. 20. 3. rendes ülés

ány ft ITOgy a viz, a t : jh: tár elzártsága aa önellátásnak menynyire kedvezőtt bizonyos időszakóidban Ct hogy ugyanez a körülmény a forgalmi1 ; fejlettebb állapotok mellett menynyibe- hátráltető lett, azt szépen erősitik szerző vizsgálóéba'::!, Viaao.'t, ":o.j a j obbáfíj-f ele zaba t'.i 1áa és az egész liberális-kapitalisztikus átalakulás speciálisan e tájnak rennyit ártott, s hogy a technikai és talán kultúrpolitikai kiadással szemben a demográfiai és etnográfiai mérleg mennyire passzív lehet, arról meggyőznek szerző fejtegetései, Egyúttal arra is világot vetnek, hogy a fejlődés menynyire nea jelent egyúttal minden vonatkozásban haladást és hogy mennyire kétélilek lehetnek a fejlődés gyümölcsei. Az elszigeteltség negobűnösével a népesség vándorkészsége megnövekedett és a vonzási irányok is megváltoztak, Budapest felszívó hatása általánosabbá, a helyi centrumok egészséges vonzóereje vontrtotisböá lett, A jobbágyi aisz b öltés a mc-llékhaszonvételek lehetősé, élt apasztotta őc az őstermelés - hogy úgy mondjuk - éiffcrenoiálatlanabbá lett, amennyiben az egyoldalú szentemelés lépett az eddigi változatosabb művelés hegyébe, Bzzel az élüt-'ér - a növekvő művelődéssel kapcsolatosan emelkedő igényeket is figyelembe

véve - határozottan csökkent* fermészste-eon--ez nagyban és .egészben általános jeloneég volt a áll. században, de fokozottan érvényesült a közlekedési fővonalaktól távoleső és a a j; ipari termelésre indítékokat nem adó területen, ; rtékosek e részben a József császár-féle népszámlálás adatai és különösen a családok itlagos lélekasémára vonatkozó és a maiakhoz mérton feltűnően nagy népbőségről tanúskodó adatok, ‘ ’

A népességst; .tiszt ikailag fokozott figyelmet érdé lő és gazdag szám.?nyaggal operáló IV. fejezetben ízelítőt ad szerző abból; hogy meuiyire tud individualizálnil értvén ez alatt az egyes községek helyzeti energiáinak, illetve hátrányainak tünetes isméi tétéóét. Fáradhatatlan 9 régebbi és ujabbi azámanyag kibányászásában, A népszám változásokat A o s í d y, majd c Jó z s ef császár féle népszámlálás nyomán helyesen értékeli és kellően megindokolja azt, hogy miért nem az előbbieket teszi meg az indexelés alapjául, Az 53, lapon ugyan beszédesebb lett volna az Indexek helyett az évtizedenkénti népszrmvrltozás kulcsait közölni és ne: ''.rtoít volna az 1869-1941 közötti időszakot két nagyobb intervallumban részletezően összefog-11.