Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged

1946. 11. 20. 3. rendes ülés

viS*tn?,«mastiti ttiiUft tétéi»»* »ftimtieJiue fettft&nM*«»}* %efcwtiMneK»

semmint a nagyobb, merőben közigazgatási szempontból el - választott egysének közt is ha mégsem mutatkozik egyezés, akkor e különbségek«t igen nagy valószínűséggel írhatjuk a táj beli adottságok számlájára, X.ppen azért, mert tájile:; összetartozó, '-gysjgeo területekről van szó,

Ó tUi-onányelndleti szempontból fontos tanul, ánynyul terjedelméhez mérten tulbőven foglalkozván ne genii tjük, hogy szorzó adós marad a 20, lapon levő azon negállapitá- G■nak in okolásával, amely szerint "a tájnak sehol a világon akkora fontossága a benne élő emberre nincsen, mint a Közép-Duna aedencéjében és sehol, soha nem forrott úgy öszsze a kettő minden vonatkozásban, mint Magyarországon.,! A dolgozat végén idézett irodalom szerenoséskezü válogatás terméke, de a felsorolásban somni rendszer nőm érvényesül, /-lfabetikum vagy £ szerző gondolatmenetének időrendje?/ F-mcllet- álcád egy-két olyan dolgozat, amelynek a szerző tárgyához alig van köze, /Erdőéi Hr.rrach, Bik ái./

Buhet mondani, hogy szerző "Tájnépeaedése" az a vezérfonal, elméleti útmutató, amelynek gyakorlati értéke mellett van hivatva tanúskodni szerző két légtérjecolmeseb tanulmánya: 1, ”A Zsitvaszcg tájnépesedése11 Bpe3t 1942.10C lap és 2, 11 ff áj és ember a Xis-Szamos medencéjében,11 Utóbbi tanulmány az igen terjedelmes táblázatokon kiv"l 9B gépelt oldalt tess ki, 1944. júniusában fejeződött be* \z azóta bekövetkezett események miatt e tanulmányt szerző non tudta publikálni, Egyébként az Erdélyi Tudományos Intézet kiaciv'íry'’j v^zt kellett volna megjelennie. Tekintettel a könyvkiadás nehézségeire, nemkülönben szerző szépszámú publikációjára eltekinthetünk attól, hogy csupán a nyomtatásban megjelent müvekre szorítkozzunk bírálatunkban, ,!A Zsitvaszög tójnépesedése” c. munkájának az elején szerző újabb szempontok belevegyitésével bár, de ismét kifejezést ad annak a véleményénél:, hogy a népszám nagyságát éo időbeli alakuláor't nem lehet megérteni kizárólag akarati, illetve szellemi, avagy szociális és gazdasági okok alapján és pedig azár4 nem, mivel azokba beleszól a teimészet, a fizikai környezet, néha csak a kezdeményezés, az inditás szerepét játszóy néha azonban döntően befolyásolja a különböző népmozgalmi jelenségeket• A ü a 1 t h u s óta elég b jón tenyésző ; llönböző - és c szinoptikus vizsgálat hájjár az

9.

\