Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged
1946. 11. 20. 3. rendes ülés
i Dr, Schneller Károly egyetemi ny^r,tanár véloményes jelentése a szegedi Tudományegyetem jog- és államtudományi Karához magántanári képesítése iránt folyamodé Dr. ALDOBOLYI NAGY MIKLÓS tudományos munkásságáról, TEKINTETES KAR! 247/1945-46.jk# szám alatt megbízást kaptam arra, hogy a magántanári személyi minősítés birtokában levő Dr, Aldobolyi Nagy Miklós tudományos munkásságát megbíráljam. Javaslatomat a következőkben vagyok bátor megtenni: Miként már Aldobolyi Nagy Miklós magántanári személyi minősítését javasló jelentésemben megjegyeztem, bevezetésképpen itt is hangoztatnom kell, hogy az a tárgykör, amelyből folyamodó képesítését kéri /”'íagyaror- Bzág népességi statisztikája, különös tekintettel a táj és az ember kapcsolataira"/, megfelelő és elegendően tag ahhoz, hogy a tulspecializálódás elszigetelődésének veszélye ne fenyegesse a kutatót s az érdeklődés hiányáé a hallgatót, A statisztika és a földrajz határmcsgyéjói* alakult ki az a kutatási terület, amelyen Aldobolyi Nagy Miklós dolgozik. Avégből, hogy a nópességi statisztika és a földrajz szoros vonatkozásai felismertessenek, rövid szemlét kell tartani a földrajz lényegének és tárgykörének a problémája felett, A vélemények e tekintetben szétágazók. Két felfogás áll szemben egymással. Az egyik szerint, amelynek külföldön Richthoffer, Davis, Penck, nálunk Lóczy, Cholnoky és Prinz a főképviselői, a földrajz lényegileg általános földtuományi központjában a geomorfológia, illetve a geológia áll. Mivel pedig a földet, mint égitestet is vizsgálja, ezért a földrajz e felfogás szerint szükségképpen felöleli a kosmográfiát, a csillagászatot, a geofizikát, a meteorológiát és oceánográfiát, Ez a felfogás az embert és az embernek a :’Öldfelszinre gyakorolt ha-1»
