Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged

1945. 12. 03. 2. rendes kari ülés

It zok inkább csak formális értékű bizo­­nyitokoknak tekinthetők; a bizottság szárnyra a meghallgatás kötelezettsé­ge lehetővé teszi azt, hogy a kér­vényezők személyes körülményeivel is nagyjában ismerős szervezeti képvise­lő olyan lényeges adatokkal egészít­se ki az okmányokkal igazolt állítá­sokat, amelyek a kedvezmények helyes elbírálását megkönnyítik. Tapasztala­tai alapján állíthatja felszólaló, hogy a hallgatóság képviselőjének a bevonósa jól bevált. Az egyetem rendjét és az egyetem ért élre inek érzését biztosítani hiva­tott feladatkör részleges átengedése, illetve ezen feladatkör kreálása fel­szólaló szerint az egyetem hallgatói­nak közösségtudatát fokozza» ősi, bevált példa lebegett a gondolatot felvető rektor szeme előtt: a régi református kollégiumok hasonló diák­­szervezetei. A tanítás és a tanulás feltétlen szabadságát biztosítani az .egyetem -az utolsó két évtized esetei ezt eléggé igazolják-nem. volt képes; az autonómia többnyire gyengének bi­zonyait a diákság erőszakos és a ta­nulás szabadságát veszélyeztető cse­lekményeivel szemben. Ha ebből nem is következik az, hogy a hallgatóság egymagában a rend fenntartására alkal­mas lesz, mégis magának az elvnek, mint erkölcsi és magatartásbeli köve­telménynek a lessögezése érték és fék azok ellen, akik a közösség összhang­ját készek megzavarni. Ugyancsak he­lyes lelkirugókat hoz mozgásba annak a kötelezettségnek a kimondása, hogy az egyetem és a hallgatók felsorolt vagyontárgyai, illetve munkaeszközei a hallgatók őrzésének és figyelmének 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom