Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged
1946. 07. 10. 7. rendes kari ülés
• v / M'JL illetőleg őrizetese bimott pénzt vagy pénzértékkel biró más tárgyat elsikkasztja, a hivatali sikkasztás bűntettét követi el. A közhivatalnoki jelleget nem zárja ki az, hogy dr. Kotsis J.Endre adjunktusi alkalmaztatása az 1944.évi augusztus hő 31. napján megszűnt,mert az 1940*X7III.te.3.§-a értelmében közhivatalnoknak kell tekinteni az olyan egyént is, aki az állam......... intézetében működésre különös/ megbízatásánál fogva köteles. Megállapítható u.i. hogy dr.Eotsis J.Endrét egyetemünk Általános és Szervetlen Vegytaríi Intézetének vezetésével 1944* őszén az akkori rektorhelyettes bizta meg. Az intézeti fényképlemezek elpusztítása elsősorban a Btk.418.§~ ában meghatározott ingó vagyonrongálás fogalma alá esik. E § értelmében vétséget követ el az, aki idegen ingó dolgot szándékosan és jogtalanul megrongál vagy megsemmisít. Ez a cselekmény azonban az ezúttal megítélés tárgyául szolgáló esetben magában foglalja a Btk. 36l.§-ában meghatározott hűtlen kezelés vétségének tényálladékát is,aiaelyet az követ el,aki idegen vagyon kezelésével, gondozáséval vagy felügyeletével van megbízva és ebben a minőségében annak, akinek érdekeit előmozdítani kötelessége, tudva és akarva vagyoni kárt okoz. Ahhoz nem férhet kétség, hogy dr.Kotsis J.Endre az intézet vezetésével való megbízatása következtében köteles volt az intézetben levő államvagyont gondozni és arra felügyelni és az is megállapíthat^ hogy a fényképlemezek összetörésével az államnak vagyoni kárt okozott. A bűnösséget illetően a Btk. 361.^a a büntethetőséghez azt kívánja, hogy a károkozás "tudva és akarva" történjék. A törvénynek ilyetén szövegezése azonban a helyes felfogás szerint nem jelenti azt, hogy a károkozásnak egyenesen abból a célból kell történnie, hogy a sértettet kár érje, hanem a "tudva és akarva* kifejezése csupán a szándék két elemének a kifejezett megemlítését jelenti. Ebben a tekintetben utalok a magyar büntetőjogi tudomány körében Angyal Bál tanítására, aki /A magyar büntetőjog tankönyve Il.k. 1915., 578.1./ a következőképpen világítja meg a kérdést* "A törvény -bár feleslegesen- külön is kifejezi a ""tudva és akarva"" szavak ut$n, hogy a hűtlen kezelés fogalma alá csak a szándékos károkozó cselekmények vonhatók.....Újabban a Kúria azzal szemben, hogy a gondatlanságból okozott károsítás nem meriti ki a hűtlen kezelés ismérveit,nézetem szerint tévesen azt a tételt állítja fel,hogy e deliktum csak a károsítás célzatával véghezvitt cselekvéssel, illetve mulasztással követhető el..... Ez törvénybeütköző kibővítése a 361.§. fogalmának, melynek meghatározásából csak az olvasható ki, hogy a tettesnek akarnia kell oly cselekvést,melyről tudja,hogy az a sértettnek vagyoni kárt okoz /Ugyanígy Illés. Einkey és Degré L./.* A minősítés kérdésének az ezúttal megítélés tárgyául szolgáló esetben igen nagy a jelentősége annak ellenére, hogy a fényképlemezek elpusztítása nemosak a aCk.36l.§-a alá esik,hanem a 418.§-ban meghatározott ingórongálás vétségének tényálladékát is magában foglalja és annak ellenére is, hogy a két §-ban meghatározott büntetési tétel ugyanaz: háromévig terjedhe-6.
