Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged
1945. 12. 03. 2. rendes kari ülés
zele ob a jogi és közgazdasági fakultás tanárainak adjon erőt missziós jellegű munkájuk minél akadálytalanabb végzésére. A különböző kényszerítő okok hatása alatt Kolozsvárt elhagyó jogi professzorok -miként valamennyien jól tudjuk- nem nyertek beosztást, 'érdemleges működési kör nélkül a kényszerű tétlenség időszaka következett el.Lehet azon vitatkozni, hogy vájjon szükségszer! volt-e ez a teljes passzivitás; szerintem azonban alig lehet vitázni azon, hogy szükséges volt-e ily sokéig tartania a tétlenség ezen korszakának, amely érően nemcsak a tanári kar ak, mint együttesnek, hanem a joghallgatók egyetemének érdekeit is sértette, miként a szegedi egyetemi tanács november hó 22-én tartott ülésén leszögeztem, úgy ezúttal is meg kell állapitanunk azt a tényt, hogy a közszolgálati beosztás hijján levő professzoroknak karrá kovácsolásában az első kalapácsütés dicsősége .FUEJE3Z BÉLÁHOZ, az egyetem jelenlegi rektoráho fűződik. 0 még múlt évi december hó 21-én felhivta az akkor dezignáltvall's- és közoktatásügyi miniszter: gróf Teleki Géza figyelmét arra, hogy a Kolozsvárról eltávozott jogtanérokból -esetleg azoknak néhány uj szakemberrel való felfrissítése segítségével- tudományegyetemi kart kellene alakítani Szegeden. Ugyancsak PURJESE BÉLA volt az, aki Budapest ostromát befejezőleg üzent a Budapesten tartózkodó professzoroknak a fenti cél megvalósítása érdekében és az üzenetet hamarosan követte a szegedi egyetemnek az egyes tanárokhoz szóló meghív-sa is. Ezekkel a kezdeményezésekkel indult