Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged
1946. 04. 10. 4. rendes kari ülés
kerülhet egymással. Az ezúttal megítélés tárgyául szolgáló esetben lehet ugyan jelentősége annak a kérdésnek, kit illet meg a szerzői jog, azonban csupán a méltányosság szempontjából, mint erről alább lesz szó, de nem a példányokra vonatkozó tulajdonjog szempontjából. A szerzői jog kérdése már csak azért sem lehet irányadó Banner János kérelmének teljesíthetőségét illetően, mert a szerzői jog -saját előadásából kivehetőensem kizárólag őt illeti, hanem néhai Buday Árpádot is és miután a szerzői jog a szerzői jogi védelem határidején belül az örökösöket is megilleti, ezért abban az esetben, ha kizárólag a szerzői jogosultság döntené el a kérdést, beleszólása lenne az ügybe az elhalt Buday Árpád örököseinek is. Mindazonáltal szükségesnek tartom megemlíteni, hogy a "Dolgozatok" tekintetében a szerzői jogról szóló törvény szerint kétféle szerzői jog is megállapítható. Egyik a folyóirat- . ban megjelent közleményekre vonatkozik, a másik a szerkesztői tevékenységre* Az egyes közleményekre nézve, amennyiben irói műnek tekinthetők, az egyes szerzőket, vagyis az egyes szellemi alkotások létrehozóit illeti a szerzői jog. A szerkesztésben kifejezésre jutó szellemi alkotás tekintetében független a szerzői jog az egyes adalékok szerzői jogától és a gyűjtemény szerkesztőjét illeti meg. A szóbanlevő esetben tehát Banner Jánost és Buday Árpádot, illetőleg Buday Árpád jogutódait illeti meg a szerkesztő szerzői joga. Mind a kétféle szerzői jog azonban csupán a kizárólagosságot biztosítja a szerzői 14.
