Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged

1946. 03. 13. 3. rendes kari ülés

órai maximumot állapit meg, Ez alatt bőségesen meg lehet győződni a Jelölt előadóképességéről, tárgybeli tudásáról és amellett lehetőség adódhat arra is, hogy az illető kutatásainak sajátos eredményét kifejtse és az ellenvéleményekkel szemben állást foglaljon.

Komoly megfontolást érdemel a javaslatnak az a része -ha nem is a javaslattevő által elgondolt formában-, amely szerint előfordulhat az, hogy az érdemleges birálatok nem elég szakszerűek és túlságosan elnézőek. Ez az abuzus vezet a javaslattevő véleménye szerint arra, hogy a "kéz kezet mos", valamint a kaszinói "golyózáshoz" hasonló habilitációk száma megszaporodik.

Feltéve bár, de meg nem engedve azt, hogy ez az abuzus széleskörű vagy éppen általános volna, ennek ellenszerét a Kar a következőkben látná: a személyes minősítésen átesett magántan' rjelöltek érdemleges munkásságáról ne csak az érdekelt egyetem, hanem egy másik hazai egyetem azonos tanszékének a tanára is mondjon véleményt és a két vélemény a nyilvánosság ellenőrzése alá kerüljön. Ennek legmegfelelőbb módja az volna, hogy a habilitálandó munkásságáról szóló érdemleges birálatok egy hivatalos jellegű felső oktatásügyi orgánumban megjelenné- . nek és igy a habilitáló, valamint az ellenőrző szerepet betöltő társegyetemi biráló ketien vállalnák a a felelősséget a képesítendő egyén munkájának a színvonaláért. A társegyetem szakbeli korreferensét az