Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged

1946. 03. 13. 3. rendes kari ülés

órai maximumot állapit meg, Ez a­­latt bőségesen meg lehet győződni a Jelölt előadóképességéről, tárgy­beli tudásáról és amellett lehető­ség adódhat arra is, hogy az illető kutatásainak sajátos eredményét ki­fejtse és az ellenvéleményekkel szem­ben állást foglaljon. Komoly megfontolást érdemel a javaslatnak az a része -ha nem is a javaslattevő által elgondolt for­mában-, amely szerint előfordulhat az, hogy az érdemleges birálatok nem elég szakszerűek és túlságosan elnézőek. Ez az abuzus vezet a ja­vaslattevő véleménye szerint arra, hogy a "kéz kezet mos", valamint a kaszinói "golyózáshoz" hasonló habilitációk száma megszaporodik. Feltéve bár, de meg nem enged­ve azt, hogy ez az abuzus széleskö­rű vagy éppen általános volna, en­nek ellenszerét a Kar a következők­ben látná: a személyes minősítésen átesett magántan' rjelöltek érdemle­ges munkásságáról ne csak az érde­kelt egyetem, hanem egy másik hazai egyetem azonos tanszékének a tanára is mondjon véleményt és a két véle­mény a nyilvánosság ellenőrzése alá kerüljön. Ennek legmegfelelőbb mód­ja az volna, hogy a habilitálandó munkásságáról szóló érdemleges birá­latok egy hivatalos jellegű felső oktatásügyi orgánumban megjelenné- . nek és igy a habilitáló, valamint az ellenőrző szerepet betöltő társ­egyetemi biráló ketien vállalnák a a felelősséget a képesítendő egyén munkájának a színvonaláért. A társ­egyetem szakbeli korreferensét az

Next

/
Oldalképek
Tartalom