Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged

1946. 03. 13. 3. rendes kari ülés

nek legönállóbb és legjobban kidolgozott nagy fejezete és igy -mint tárgykör- önmagában nemcsak elegendő távlatokat nyújt és nemcsak bogy . megfelel a hivatkozott régebbi miniszteri rendelet azon intenciójának, amely szerint a magántanári intézménynek az a feladata, hogy a kellő tudományos látókör a netalán túlságosan szűkre szabott részletkérdésbe való specializált elmélyedés révén ne veszélyeztessék, hanem oly nagy tárgykört ölel fel, hogyha folyamodó az egész népességi statisztikából kérte volna képesítését, akkor e kérését -a demográfia nagymértékű tagozódására és problémagazdagságára tekintettel- túlzott igényűnek kelleti: volna tartani. Ezért csak helyeselhető, hogy a népességi statisztikát nem egészében, hanem a táj és ember közötti kapcsolatában kivánja a jelölt egyetemünkön előadni. Ez a megszorítás korántsem jelenti azt, hogy ezáltal a népességi statisztika köre jelentéktelen részletkérdéssé zsugorodik. Ellenkezőleg: valamennyi népességi és népmozgalmi jelenségnek a vizsgálatát felölelhe- ■ ti ez a vizsgálati szempont, de mindig a környezetet képező tájnak, a földrajzi faktoroknak a befolyására figyelemmel. Miként a német Ratzel, a francia Prunse, Teleki Pál, Kogutowicz Károly, valamint Fodor Ferenc és mások által hangsúlyozott és művelt határkérdés ez, amely a népességi jelenségeknek a táj által való meghatározottságának, szimbiózisának és kölcsönhatásának kifejtésével nagy mértékben tágitja a sokoldalú nézés•85.