Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged

1946. 03. 13. 3. rendes kari ülés

nek legönállóbb és legjobban kidol­gozott nagy fejezete és igy -mint tárgykör- önmagában nemcsak elegen­dő távlatokat nyújt és nemcsak bogy . megfelel a hivatkozott régebbi mi­niszteri rendelet azon intenciójának, amely szerint a magántanári intéz­ménynek az a feladata, hogy a kellő tudományos látókör a netalán túlsá­gosan szűkre szabott részletkérdés­be való specializált elmélyedés ré­vén ne veszélyeztessék, hanem oly nagy tárgykört ölel fel, hogyha fo­lyamodó az egész népességi statisz­tikából kérte volna képesítését, ak­kor e kérését -a demográfia nagymér­tékű tagozódására és problémagazdag­ságára tekintettel- túlzott igényű­nek kelleti: volna tartani. Ezért csak helyeselhető, hogy a népességi statisztikát nem egészében, hanem a táj és ember közötti kapcsolatában kivánja a jelölt egyetemünkön előad­ni. Ez a megszorítás korántsem jelen­ti azt, hogy ezáltal a népességi sta­tisztika köre jelentéktelen részlet­­kérdéssé zsugorodik. Ellenkezőleg: valamennyi népességi és népmozgalmi jelenségnek a vizsgálatát felölelhe- ■ ti ez a vizsgálati szempont, de min­dig a környezetet képező tájnak, a földrajzi faktoroknak a befolyására figyelemmel. Miként a német Ratzel, a francia Prunse, Teleki Pál, Kogu­­towicz Károly, valamint Fodor Ferenc és mások által hangsúlyozott és mű­velt határkérdés ez, amely a népessé­gi jelenségeknek a táj által való meghatározottságának, szimbiózisának és kölcsönhatásának kifejtésével nagy mértékben tágitja a sokoldalú nézés­•85.

Next

/
Oldalképek
Tartalom