Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged
1946. 03. 13. 3. rendes kari ülés
<mo zó személyek szalad mozgása az ilyen perien igen kis méretű: a dologi tényező uralkodik a személyek fölött. Móra helyes érzékkel tör lándzsát a per-jelleg mellett és nem fogadja el az ellenkező elméletek egyikének álláspontját sem: sem közigazgatási eljárásnak, sem közigazgatási lirósági eljárásnak nem tekinti a rendkivüli házassági köteléki pert. Ennek nála megszokott gondossággal való kifejtése természetesen más érvelésen alapul, mint amelyet a magunk részéről felhoztunk, de alkalmat ad a szerzőnek arra, hogy állást foglaljon a hatalmak elválasztásának kérdése felől az egyházat illetően, másfelől pedig teret nyújt a szerzőnek arra, hogy -széles jogösszehasonlitó alaponkifejtse álláspontját a közigazgatási hiráskodás szintén alapvető problémáját illetően, amelyet lényegében tárgytalannak tekint az egyházjog körében. Ezek után még vissza kell röviden térnem Móra Mihálynak arra az ujabb munkájára, melyről már emlitésttetcem méltatásomnak abban a részében, amelyben az egyes munkák megvilágitását kezdtem meg. Ez a mű "Az egyházi adó és az egyházközség alapkérdései" cimet viseli és különösen nagymértékben jellemző arra, hogy milyen messze túlmegy Móra munkássága egy-egy munkájának elmén a problémalátást, a nagy összefüggések feltárását és a tárgyalt kérdések alapvető lényegének megvilágitását illetően. Ez a munka ad alkalmat Mórának -mint már szó volt róla- arra, hogy állást foglaljon az egyházjog művelésének ' 50.
