Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged

1946. 03. 13. 3. rendes kari ülés

mindenben megfelel. Ebben a tekintetben emlékeztet­nünk kell a tekintetes Kart arra, hogy már Kolozsvárott az a felfogás jutott érvényre az egyház jogi tan­szék betöltésével kapcsolatban, hogy a jog- és államtudományi karon vilá­gi egyénnek kell ellátnia az egyház­jogi tanszék tennivalóit, mert vilá­gi jogász van csak abban a helyzet­ben, hogy általános jogi képzettsé­génél fogva kielégíthesse azokat a szükségleteket, amelyek egy jog- és államtudományi kar világi hallgatósá­gának egyházjogi oktatása terén fel­merülnek. Kern szükséges ugyanis bő­vebben fejtegetni, hogy egy ilyen jo­gászi hallgatóság egyházjogi képzésé­nek is szoros kapcsolatban kell ma­radnia az általános jogászképzéssel, mig az egyházi szempontú egyházjog­­tanitás természetszerűleg inkább a hittudományi képzésnek az alkotó ré­sze. Bármennyire kedvezőek voltak tehát azok a tapasztalataink, melye­ket egyéb vonatkozásban szereztünk az alatt a rövid idő alatt, amig dr. Scheffler János ezidőszerinti szat­mári püspök ur adta elő a kolozsvá­ri jog- és államtudományi karon az egyház jogot, mégis elvi szempontból már Kolozsvárott azt vallottuk, hogy az egyházjog tanitását feltétlenül világi jogtudósra kell bizni. Ezért azok az egyházjogászok, akik egyházi férfiak, meggyőződésünk szerint nem jöhetnek figyelembe Karunk egyházjogi tanszékének betöltésekor dr. Móra Mi­hállyal szemben, aki világi egyén és általános jogi képzettségénél fogva Karunk szükségleteinek egyházjogi vonatkozásban való kielégítésére eb-20

Next

/
Oldalképek
Tartalom