Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged
1946. 03. 13. 3. rendes kari ülés
AOA 38.244/1945.V. számú rendelet szerint tizenhat tanszékesnek nyilvánított és tervezett fakultásunk két újonnan létesített tanszékének a betöltésére -hitelt érdemlő információ szerint- jelenleg nincs kilátás és igy nem számíthatunk a kinevezésre felterjesztett két személy /dr. Szabó József és dr. Vas Tibor/ munkaerejére, akik egy-egy üres tanszék ellátásával nagymértékben tehermentesítették volna a Kart. Mindezek alapján megállapítható, hogy a két utóbbi tanszék leszámításával is fennmaradó tizennégy /14/ rendszeresített tanszék hivatott ellátói közül ezidőszerint mindössze öten /5!/ működnek Szegeden /Balás P. Elemér, Schneller Károly, Székely István, Boér Elek és Martonyi János/. > Miniszter Ur! Feltártuk súlyos sebeinket. A mondottakhoz alig kellene kommentárt fűzni. Mégis válaszolni kell röviden azt, hogy milyen veszélyek fenyegetnek akkor, hogyha e lejtőn meg nem állunk és vissza nem fordulunk az egyetlen helyes és járható útra. Nem kétséges, hogy tanárainak elmélyedő és odaadó munkája az alapja egy egyetemi fakultás virágzásának és sikereinek. Éppen a teljes odaadást, a nevelő és tanulmányozásba bevezető munkát szinteleniti el és aknázza alá az, ha saját tárgyán felül egy vagy éppen két idegen tárgyat kénytelen előadni a főiskolai tanár. Az egyetemi hallgatók megérzik a feladat szükségszerű elnagyolásával járó színvonalcsökkenést; a bírálatra kész közvélemény pedig mihamar kialakítja az Ítéletet. Nem 11.
