Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1929-1930, Szeged
1930. április 30. VIII. rendes ülése
előnyősnek tartom. Az egyetemi autonómia szempontjából még két rendelkezésre kell felhívnom a figyelmet. Ezek közül az egyik t.i. az 5.§. utolsó bekezdése látszólag az önkormányzat elvébe ütközik mert kimondja, hogy a gazdasági bizottság határozatai a költségvetési fedezetet érintő ügyekben a gazdasági hivatal igazgatója számára csak tanács jellegével bírnak s ez okból a költségvetés kereteinek a betartása érdekében eltérhet. De az a szabály csak látszólag sérti az autonómiát,mert az 5.§. a gazdasági bizottság hatáskörét részletesen szabályozva,mindössze egyetlen egy kérdésben korlátozza a gazdasági bizottság hatáskörét a puszta tanácsadásra t.i. abban a kérdésben, hogy a költségvetés keretei betartassanak-e vagy sem? Minthogy a költségvetés kereteit a törvény állapítja meg s a törvény tiszteletben tartása mindenkinek s a gazdasági bizottságnak is elemi kötelessége, s minthogy semmiféle autonómia sem jogosít fel törvénysértésre, - a gazdasági bizottság a fedezetet túllépő határozatot nem hozhat s ha hoz, határozata a gazdasági hivatal igazgatóját nem kötelezi. Nem kötelezi pedig azért, mert a költségvetési kereteken túl - a Magyary féle előterjesztés szavait idézve - nemcsak fizetni nem lehet, hanem azon túlmenő kötelezettséget vállalni se m szabad. A gazdasági hivatali igazgató e tilalom betartásáért fegyelmlleg és vagyonilag felelős. De nemcsak a felelősség teszi indokolttá, hogy a gazdasági hivatal igazgatóját a fennt jelzett kérdésben hozott törvénytelen határozatok ne kötelezzék, - hanem indokolttá teszi, az a megszorítás is, a melyre fel kell hívnom a figyelmet. Az 5.§. utolsó bekezdése u.is kimondja, hogy a gazdasági hivatal igazgatója, a gazdasági bizottság határozataitól csak a költségvetés kereteinek a betartása érdekében, vagyis kizárólag törvénysértés esetén térhet el. Ebből a contrario következik, hogy a keretek közt megmaradó határozattól nem térhet el, ezek a határozatok tehát nem tanácsok, hanem valódi határozatok jellegével bírnak. Az 5.§.-ból azonban ez csak következik, világosan kimondva nincs. Jp ezért az 5.§.-t is elfogadhatónak tartom, de az utolsó be- 4 -
