Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerész kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged

1962. január 17., IV. rendes ülés

- 2 -Gátolta a munkát az is, hogy több esetben a szemináriumok igen késői 4-6, 5-7 ára közötti - időpontban voltak, amikor a hallgatók már igen fáradta , e nem tudtak megfelelően koncentrálni. ííegativan hatott az is, hogy egyes eset kben kisebb csoportok számára - 12-13 fŐ - nagy előadó termekben, - pl, a Bőrgyógyászati XI, előadója - kel­lett a foglalkozásokat megtartani. Ez a szeáiinárumokon igen fontos közvetlen kontaktus megteremtésének létrejöttét akadályozta, II. ✓ A hallgatók munkafegyelmével kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy ez a félév során javuló tendenciát mutatott, egyes évolyaaok, ill. az egész kar viszonylatában is, A helyzet a legjobb az X, és II. éven, ahol az előadások és a szemináriumok látogatottsága 9o-95%* volt, s igazolatlan hiányzás nem fordult elő. A hallgatóéig fegyelmezetten viselkedett, s késés is csak néhány esetben volt tapasztalható. Ebben' a tekintetben hasonló a helyzet a III, éven is, ahol az előadásokon és a szemináriumokon a tagság rendszeresen megjelent. A IV. évfolyam­nak az előadásokon való magatartása az év elején nagymértékben elütött a többiekétől. Igen sokan hiányoztam, az előadásokon fegyelaezetlenked tek, s előfordult, hogy az előadó több esetben kiküldeni kényszerült néhány renitenskedőt. Az előadó ezekre a negativ jelenségekre felhív­ta a Dékán és Tanulmányi Osztály figyelmét, amelynek eredményeként e­­zekkel szemben intézkedéseket foganataeitottak. Mindezek hatására az előadásokon és szemináriumokon is megjavult a fegyelem. Hasonló a helyzet a szemináriumokra készülés és aktivitással kap­csolatban ia. A II. évfolyamon a hallgatók többségének felkészülése, aktivitása jónak mondható. Egy kisebb részüket viszont fel kellett szülitani annak érdekében, hogy feleljenek. A hallgatók kb. lo-l5H-a viszont a szemináriumokon nem kielégít:' készülésről tett tanulságot. /Az I. éven esak egy szeminári um volt, s ennek tapasztalatából nem le­het általánosító következtetéseket levonni./ A III. évfolyam különbö­ző szemináriumainak tagjai az egyes foglalkozásokon a kezdeti időben igen passzívak voltak, ennek oka a készületlenségben, s bizonyos mér­tékben a politikai érdektelenségben kérésé . /11.1.2. csoport,/ A 3«4-« csoportban viszont néhány igen aktiv ahllgatónak sikerült a töb­bieket ia magával ra/iadni, melynek következtében ezeken a foglalkoaáao kon élénken érdeklődtek az egyes kérdések iránt, igen sok problémát vetettek fel az anyaggal kapcsolatban, A IV. évfolyamon a kezdeti idő­szakban nagy gondot kellett fordítani arra, hogy a hallgatóság komo­lyon készüljön az egyes szemináriumokra. így pl. az 1.4—es csoport tagjai nem dolgozták fel a kiadott kötelező^ irodalmat, s úgy gondolták hogy a szemináriumokon csak az előadás anyagát kell ismerni ős vissza adni. Hasonló a helyzet a 2. csopor n^l ia, ahol a hallgatóság általá­nos képzettsége is eléggé gyenge. összegezve az itt elmondottakat megállapíthatjuk, hogy az egyes évfolyamok adottságaiknál, politi &i érdeklődési körüknél, összetéte­lüknél fogva más és máé képet nyújtanak, a megítélésnél tehát ennek megfelelően ke 1 vizsgálnunk őket. Ami azonban vonatkozik az egész kar hallgatóságára, különösen IV. évesekre, hogy az egyes elméleti és gya­korlati kérdések megoldása iránti érzékük eléggé gyenge, ennek követ­keztében kisebb viták alakultak csak ki, ezek is inkább a tárgyi téve­dések korrigálására szorítkoztak. A tanszéki csoport oktatóinak fokozniuk kell azt a követelményt, hogy a hallgatók ne mechanikusan fogj ők fel a m-1. alkotórészeinek e­­gyea elméleti megállapításait - ne "magolják be** - hanem igyekezzenek dialektikusán gondolkodni, lássák meg az összefüggéseket, növekedjék problémalátásuk, politikai érzékük, mert általábanvéve hajlamosak arra, hory elvesszenek a kevésbé lényeges kérdésekben. Mint negativ jelensé­get említem itt meg - amelynek mer ziintt-térére kell törekedni - azt is, ho^y a hallgatók többsége egy-egy általános elméleti, vagy gyakorlati politikai kérdésnél a marxizmus-leninizmus egyea alkotó részeinek - filozófia, politikai gazdaságtan,,tudományos szocializmus - tanulmányo­zása során elsajátltottakatnem alkalmazza kellően. Különösen szembe­/

Next

/
Oldalképek
Tartalom