Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerész kar tanácsülései, 1957-1960, Szeged

1959. február 9., II. rendes ülés

- '8 -előállításához általában a durván-, vagy közép finöman-porított drogot ajánlja. A gyógyszerész doktori grtekézés az irodalomnál e­­gyntt 116 gépelt."oldalra terjed, "ezenfelül számos táblázatot tar­talmaz. A feldolgozott bel- es fcülf öleli .szakirodalom a vizsgálati ■eljárások kiválasztása, azok felhasználása-az eredmények értékeié­­se, az értekezés stilusa, a aé^szokott gyógyszerész doktori érteke­zéseknél jóval aagasa'ob ni vén" all» Láng dr.-nak több önálló kutatáson alapuló speciális gyógysze­rész technológiai vonatkozású kísérletes munkája nem jelent meg, /kivéve a fenti/ de az antibiotikumok és a gyógyszerész kémiai terü­leten végzett vizsgálatai, ha;nem szorosan véve is, de. mégis a- gyógy­szerészi tárgykörbe tartoznak. Láng dr. aint felkért szakértő és tanácsadó részt vett az 1958-ban megjelent V.Magyar Gyógyszerkönyv Addeaüunanak szerkesztésében. Láng dr. az V. l^^yar.Gyógyszerkönyv elvi követelményein alapuló általános minőségi és mennyiségi elemző módszerek összefoglalása ciaü magyar nyelvű munkát, német nyelvre fordította. Láng dr. 1957-ben ismertette az 1953-ban megjelent Brit Gyógyszer­­könyv beosztását, nomenklaturaját, elvi jelentőségű megállapítása­it, kémikáliák, drog-ok., illóolajok-, zsírok-, galenusi készítmé­nyek vizsgálatát és összehasonlítja az V.Magyar Gyógyszerkönyvi élőiratokkal• Megemlíti, hogy vannak olyan fejezetek, gyógyszer­­formák /lamellae, lotion, losenges stb./, amelyek nálunk vagy nem használatosak, vagy nem ismeretesek. Az .Angol Gyógyszerkönyv ismer­tetéséről szóló tanulmánya a. gyó gysz éré s z'i^tudo mányokb an jártás ha- Orozott Ítélőképességgel bíró szakeaBerről tesz tanúságé u. A ma­gyar gyógyszerkönyvtől eltérő módon'szerkesztett 1955» evben megje­­lent brit gyógyszerkönyv használatát közleményével megkönnyíti. /Gyógyszereszep 1937. 11-12.sz. 2/2•T~* Láng dr. több külföldi szakmunkát fordított magyar• nyelvre. Így megemlít jak a Szovjetunióban 1950-ben megjelent. Ja;M.Perelaan -3.A.Brodszkij; "Gyógyszerkészítmények analízise" c. igen értékes munkát, melyet■Kun Ferenccel és Ligeti Viktorral közösen fordítottak magyar nyelvre. Nagyon sajnálatos, hogy nem áll módunkben megálla­pítani, hogy ezen munka fordításában mily mértékben vett részt Láng dr. Láng dr.-nak társszerzővel megjelent kísérletes munkái kögül meg­említjük Balázs Tibor'dr.-al készült közleményét. /Magyar Állator­vosok Lapja 1953* 2.SZ. 40.oldal/ Kísérleteik során foglalkoztak a penicillin gyártásnál keletkező melléktérmékkel /ayceliunmal/., me­lyet egerek, és patkányok takarmányának megjavítására igyekeztek fel­használni. Érdekes megállapításuk az, hogy a szokásos takarmányhoz kevert mycelium a kimerülés jeleit mutató tenyé'sz egerek és meddő patkányok termékenységénél lényeges javulást' mutatott. JavasdLják n myceliumnak Mint takarmány kiegészítő tápszernek a házi állatok ta­karmányozásában valá felhasználását. Láng dr. Vastagh Gábor társszerzővel együtt foglalkozott a peni­cillin gyártásánál keletkező mycelium összetételével is. Vizsgála­taikkal megái lapították, hogy a vázanyag n^trögénttartalmazó vegyíi­­let, amelyben acetilgyökök is előfordulnak. Az acetilgyÖk egy része a nitrogénhez kötődik, mig az öcetilgyok negyede, de legfeljebb fele nem a nitrogénhez kapcsolódik. A;vázanyag 20-40 %a nitrogén és ace­­tilgyök mentes szénhidrátból áll. A vázanyagban levő phosphor, vagy phospháteszter alapjában kapcsolódik a szénhidrát hidrxil cso­portjához, vagy ami nem valószínű, részben vagy egészben egy "emészt­hetetlen1’ phosphor protein anyag, amely a nagy felületű váz anyagra .abszorbeálódik. /Acta Mikrobiologiea Academie Seiéntiarum Hungaricae Toaüs í11.Fasciculus 3./ . / .

Next

/
Oldalképek
Tartalom