Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerész kar tanácsülései, 1957-1960, Szeged
1959. február 9., II. rendes ülés
- 3 -terjedő mennyiségeinek meghatározására Kimaig diazoreakció.iának felhasználásával. Észrevette Kedv es sy, hogy- a kétértékű, réz-ion a propil-thiouracillái egy vizben oldhatárlan sárga színű csapadékot ad^jamely ultraibolya fényben izzó parázsra emlékeztető vörös fluorésceneiát mutat a megállapította, hogy ezzel 3 gamma propilthiouracil még jól kimutatható-. A reakció egyben réz nyomok kimutatására is alkalmas /0,1 ml oldatban 0,1 gamma réz jelenlétté még megfigyelhető/. A Herfen-o 1 dat stabilitásával foglalkozva a Hg1“ ‘ ion fotométeres meghatározása segítségével .megállapítja., hogy a Merfén vizes oldatban csak kismértékben bomlik. Egyben megállapítja azt is, hogy a higanynak difenilkarbaziddal történő kolorimetriás meghatározása szervesen kötött higany jelenlétében is keresztülvihető, Rácz Istvánnal együtt égy könnyen keresztülvihető egyszerű eljárást dolgoztak ki a Stiychni semen galenusi készítményeinek papirkromatográfiás vizsgálatára, melynek segítségével lehetséges az 'Extractun otrychni és a Tinct. Strychni fontosabb alkatraszelnek elválasztása es azonosítása. ÍT célra káliumdihidrogénfoszfáttal impregnált"Wkataan íTr h. jelzésű szűrőpapírt használ és 1:1 arányú n-butannl -viz elegyet. A dolgozat a Magyar Kémiai Folyóiratban már megjelent /1958. 64, 97-99/ s értékét jelzi, hogy az Archiv der Pharmacie is közölni frrgja, /korrektur mellékelve./ Kedvessy dr. mellékelt dolgozatai közül 19 a gyógyszerésztechnológia /galenikus, receptura/, J>0 a gyógyszervizsgálat és.a 3 drogismeret körébe tartozó témával foglalkozik. Önálló kutatásai eredményeként megjelent gyógyszerész technológia körébe tartozó dolgozatai közül kiemelkednek a folyékony anyarozskivonat előállításának tökéletesítésére,irányuló kísérletei. /Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője 1939» 2.sz. 93? 19^0, 4.sz. 381./ Kísérletei során megállapította, hogy a zsírtalanított anyarozsgorból az alkaloida szesszel, illetőleg, borkősavas szesszel, a szesz koncentrációjától függően, különböző mennyiségben vonható ki. Az alkaloidák kivonását döntően befolyásolja az alkalmazott szesz töménysége. Kivonásra legalkalmasabbnak a'7- 30 %-os szeszt tahálta. Vizsgálatai alapján megállapította, hogy az 1 %-os borkősavat tartalmazó 30 %-os szesszel - a zsírtalanított anyarozsporból 1:2 arányban - perkolációval készített folyékony anyarozskivonat nógyszerte több hatóanyagot tartalmaz, mint - az akkor hivatalos és használatos - ÍV. Magyar Gyógyszerkönyv-i előirat alapján készült kivonat. Eljárásának erdeme, hogy a kivonat készítése sóién hőt nem alkalmaz, elhagyja a bepárlást és igy elkerüli az anyarozs alkaloidáinak a bomlását. Évékkel később, javaslatot tesz'az egységes hatásértékü anyarozs-kivonat gazdaságos előállítására. /A Gyógyszerész 1950.9«sz./ Javaslatát az V.Magyar Gyógyszerkönyv szerkesztőbizottsága figyelembevette és az általa'kidolgozott eljárás szerint készítteti a folyékony anyarozs-kivonatot. igen értékes és iránytmutató fontos kutatá i területe dr. Kedvess.ynek szintén a technológia körébe tartozik. Behatóan foglalkozik a'korszerü szemészeti oldatokkal, az azzal kapcsolatos izotóniával, izohidriá.val, a szemészeti recepturai készítmények konzerválásával, a korszerű szemészeti oldatok: kész illésével. /A Gyógyszerész 1931. 12.sz.;1955, 10» 92; Gyógyszerész továbbképzés kiadvány 9»s^»> Egészségügyi Kiadó 1954./ Úgyszintén tanulmányozza . / .
