Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1979-1980, Szeged
1980. június 17., IV. rendes ülés
85/1980* ÁOK.szám GULYA KÁROLY biológus, a Központi Kutató Laboratórium tudományos segédmunkátársa orvosi-biológiai doktori cim elnyerése végett doktori értekezést nyújtott be "A kolinerg ésgabanerg neuronalis struktúrák lokalizálása patkány bulbus olfactoriusban'1 címmel* A disszertáció 88 oldalon, 56 képpel illusztrálva feltérképezi a patkány bulbus olfactortusában azokat az ideg-elemeket, amelyek mediator anyagként gamma-aminovajsavat /GABA-t/, Vagy acetilkolint /ACh-t/ használnak, A vizsgálat célkitűzése a következő: 1./ fény- és elektron mikroszkópos autoradiográfia segítségével lokalizálni a GABA-t a' bulbus olfactorius külső rostos rétegében,^ továbbá megállapítani, hogy van-e intraneuronális transzportja, és ha igen, milyen sebességgel történik ez? 2,/ Hiszteló^iai és biokémiai, valamint autoradiográfiás módszerrel feltérképezni a bulbus kolinoceptic és kolinerg elemeit* 5*/ Bizonyítani, hogy a bulbus olfaotortusban a kolinerg és GABA- erg interakció lehetséges-e? Fény- és elektronmikroszkópos autoradiográfiás vizsgálatai során identifikálta a GABA-erg transzmissziós helyeket, a feltételezett gátló szerepet betöltő GABA-t a szemcsesejt dendritek és a mitralis dendritek közötti gátló szinapszisban. Megállapitást nyert továbbá, hogy a szemcssejtek perikaryónjának és primér dendritjének jelölodését a dendrit végződések GABA felvétele és retrográd dendritikus transzportja okozhatja* A.GABA transzportja a vizsgálatok szerint Iá,4—15,5 mm/nap. A^bulbus kolinerg markereinek vizsgálata a kolinerg idegelemek létét valószinüsiti. Ezek egyrészt az extrabulbális kolinerg rostok, másrészt az intrabulbáris neuronok: a belső rövid axonú /Golgi és Cajal-féle/ sejtek, valamint a külső rövid axonú sejtek. Végül diszkutál arról, ho^y a kolinerg-GABAerg interakció mely syanpsisokban lehetséges* A valoszinüsitett interakció az efferens centralis axon és a szemcsesejt dendrit, illetve az intrabulbáris rövid axonú sejt és a szemcsesejt közötti sysnapsisokban lehetséges. A szerző igein jól használja a modern histologiai és histokémial eljárásokat, a disszertáció félépitése világos, tagolt* Az ábrák néhány szines totótól eltekintve, jó], dokumentálják az eredményeket. A bevezetés, valamint az irodalomban citált 135 irodalmi adat azt mutatja, hogy a szerző jól ismeri a témát, s ezért javaslom a disszertáció :?Summa cum laude” minősítését* Szeged, 1980. évi junius hó 2-án Dr. Sávay Gyula egyetemi tanár az orvostudományok kandidátusa SZOLÉ D. II* Kné 1980. 8o pl
