Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1976-1977, Szeged
1977. december 14., II. rendes ülés
- 10 -3./ Beszámoló egyetemünk etikai helyzetéről, ill» az Orvosi Rendtartás végrehajtásának tapasztalatairól Dékán bejelenti, hogy az Intézményi Etikai Tanács Elnökének Dr. Kelemnn János tanszékvezető egyetemi tanárnak vonatkozó beszámoló jelentését .valamennyi kari tanácstagnak raegküldöttük /1, 4.sz. melléklet/ Minthogy Kelemen professzor kiegészítő megjegyzést nem tesz, Dékán a vitát menyitja. Kulka tanár a nem illetékes orvosi beutalóval-, beutaló nélkül jelentkező és a külföldi betegek ellátásával kapcsolatban tesz megjegyzést. Minden beteget - akár illetékes, akár illetéktelen beutalóval érkezik - fogadni kell és el kell látni* Az más kérdés, hogy a klinika igazgatója jelezheti az illetékes megye főorvosának, hogy erről a területről konzekvensen küldik a betegeket, akik helyileg is elláthatók lennének. Természetesen itt különbséget kell tenni a nagyon indokolt esetekről. Külön kategóriát képvisel az un. "szivesség" betegek ellátása. A külföldi betegek ellátása tekintetében feltétlenül indokolt a mai gyógyászati árváltozások miatt a dijszabás felülvizsgálata és megfelelő módosítása. Szilárd tanár szerint nem határozható meg pontosan "ki a szivesség beteg", számuk meglehetősen nagy. Nem ért egyet a nem illetékes orvos által beutalt beteg ellátásának kötelezettségével /természetesen nem a sürgősségi betegekről beszél/, és ügy véli ilyen esetekben fizető betegként kell kezelni az illetőt. Véleménye szerint nincs lényeges probléma, de sok kis apró dolog okoz kellemetlenségeket . Petri rektpr úgy látja, hogy a betegek nem az egyetemre jönnek, hanem egy orvoshoz, egy meghatározott személyhez, ami magyarázható a területi orvo_ sok és a klinikai orvosok kapcsolatával. Tulajdonképen az intézménynek az a feladata, hogy a speciális eseteket lássa el, ezzel szemben a legbanálisabb eseteket is ide küldik. r, Felhivja a figyelmet, hogy a nem területi és a külföldi betegeket csak az igazgatói ágyak terhére lehet felvenni, ennél pedig sokkal több ilyen beteg van a klinikákon. „Egyetért mindazokkal, akik azt mondják, hogy nem lehet nagyon merevnek lenni, de azért bizonyos határnak mindenütt kell lennie. Varró tanár szerint, mivel a klinikák igazgatói egyben a megyei szakfőorvosi tisztséget is ellátják, ezeket a kérdéseket kötelességük ilyen minő_ ságben rendezni. A belgyógyászat területén Csongrád megyében nincs szükség arra, hogy illetéktelen beutalóval küldjék felvételre a betegeket. A betegség súlyossága és a speciális ellátás szükségessége lehet a beutalás elfogadható indoka. Más beutalóval felvetteket - Szilárd tanárhoz hasonlóan - maga is úgy véli, fizető betegként kell tekinteni. Ha pedig valakit névre szólóan küldenek orvoshoz, ez az, amit intézeten belüli tiltott magángyakorlatnak kell tekinteni• ■* A szivesség vizsgálatoknak nincs határa. Éhnek ellenőrzését az ambulancián vezetett un. "szivesség napló" vezetésével oldották meg. Ebbe bekerül az illető neve, milyen jogcimen, milyen panaszokkal vizsgálták meg és mikor. E&t rendszeresen ellenőrzi. A környező megyékből történik betegbeutalás azzal, hogy a beteg ugyan nem tartozik ide, de az illetékes kórházhoz"nincs bizalma". Nincs jogunk a ueteg Krxtikaja alapján bármelyik szomszédos kórház osztályáról véleményt elfogadni. Ha az illető kórház osztásnak feszültsége olyan, hogy nem teszi lehetővé a beteg ellátását, az illető osztály főorvosának levele alap—
