Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1967-1968, Szeged
1967. november 21., II. rendes ülés
Egyes etikai és fegyelmi esetek névszerinti és részletesebb emlitése talán hasznos lenne a vitához és konkrét figyelmeztető tanulságok levonására - de erre jelen vázlatos előterjesztésemben nem térhetek ki. Ezzel kapcsolatban csupán felemlítem egyes etikai eseteknek egyetemünk nagyobb nyilvánossága előtti ismertetésének kérdéseit szükségszerűség vagy célszerűség szempontjából. A tudományos kutató munkában egyetemünk etikai helyzete - az intézetekből az elmúlt napokban beterjesztett jelentések alapján - a személyi együttműködés etikus harmóniája tekintetében általában Igen megnyugtatónak látszik. Csak egyes intézetekben merültek fel személyes problémák igy például a Bőrklinika és az Igazságügyi Orvostani intézetekben. Sajátoí módon a gazdasági természetű hiányosságok jelentik a legtöbl intézetben az etikai problémát közvetve a tudományos munka területén is. így a Biológiai Intézetben a súrlódások a kevés asszisztensnő és takarítónői ellátásból adódnak. Az Orvosi Vegytani és az Igazságügyi Orvostani intézetben szintén munkaerő-hiány jelenti a problémát. Az I.sz.Belklinikán Julesz professzor up jelentésében említett feljegyzések a tudományos élet etikájáról, amelyeket ö a legkülönfélébb fórumok elé terjesztett fel - hasztalanul - bizonyára szintén gazdasági alap hiányosságból származók, mitsem személyi természetűek. A Röi gén klinika munkásságát szintén elemi szükségletek hiánya ai dályozza, úgy hogy a Bizottság etikai alapon igényel több elismerést, megbecsülést és megértőbb gondoskodást a fölötte szervek és társklinikák részéről. Az oktató munka etikai helyzetéről is csupán megjegyzésre ki vánok szóritkozni. A hallgatók nem csupán etikai tanítványoh nak tekintendők. ‘Tanulmányi munkájuk és mgatartásuk az általuk választott orvosi hivatáshoz méltó követelmények szerinti felelősséggel*és kötelezettséggel is jár. Rájuk is kötelező már az orvosi etika bizonyos mértékben. Az 1200 létszámú hallgatóság évenként előforduló 26-30 számú fegyelmi ügye, mely tanulmányi és magatartásbeli hibákból származik es megintéssel, megrovással, esetleg kizárással vá ződnek, vagy mint egyetemen kivüli rendőri birságolással jár nak, nem tekintendő csupán diákcsinynek, hanem orvosetikaila is birálat tárgyát kell, hogy képezzék. Ezekben terjesztettem elő nyersen vázlatosan referátumomat. Igen sok kérdést fel sem vetettem, legtöbbet nyitva hagytam, megvitatásra. A teendőkről még csak javaslatot sem próbáltam fogalmazni jelentésemben. Az orvos etikáról irni: száraz feladat, papírmunka. Beszélni könnyebb. Orvosi etikáról lelkesedés és lelkesités nélkül szólni **kinosan kevés**. Be az igazi az, amit mi mindnyája, az egyetem minden dolgozó javai megvalósítunk az életben, napi munkánkban, az orvosi hivatás etikájával, tisztességgel, becsülettel.Egyszerűen.