Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1961-1962, Szeged
1962. június 26., IX. rendes ülés
- 3 -oxydo-reductiv phosphorilálás csökkenésének jelentőségére nézve, a mellékveseelégtelenségben. Musik dolgozatában közölt kísérletei alapján cáfolja azt a felfogást, hogy a szervezet Beavit aminosishoz alkalmazkodni tudna. 1 Más kisérletsorozatban megállapítja, hogy a mellékvese vénás vérében $0 %-kal kisebb mennyiségben varnak jelen ketontestek, mint a szervhez folyó vérben. Későbbi kísérleteiben úgy találja, hogy mellékvesekivonat patkány és macska túlélő szivén kezdetben negativ inotrop és pozitív tonotrop hatású, majd tartós pozitiv inotrop és negativ tonotrop szak következik. Ergotamin ezt nem befolyásolja. Klinikai tárgyú munkái közül az első csoportot a csecsemőkori folyadék- és elektrolytháztartás zavaraival foglalkozó munkák alkotják. Ferenc Pál főorvossal végzett therápiás kísérletei folyamán egyszerű módszert dolgoztak ki csecsemők tartós vénás cseppinfuziójára. A tartós cseppinfúzióval toxicosisban jó eredményeket érnek el, de hangsúlyozzák, hogy szükséges gyors, egyszerű mikrokémiai eljárások kidolgozása, mert tisztán klinikai megítélés alapján történő folyadékösszeállitássok hibalehetőséget rejt magában. Kísérleteik alapján ajánlják a csecsemőkori dehydratióban az elektrolyt- és savbázisegyensuly zavarának megítélésére a liquor fagyáspontcsökkenésének és alkalitartalékának meghatározását. A liquor alkálit art almának gyors meghatározására titrimetriás módszert dolgozott ki. A műtétek előkészítésében is jó hatású a cseppinfuzió, pótolja a folyadék és sóhiányt, javitja a keringést, csökkenti a műtéti kockázatot. Súlyos toxicus beteganyagon a célzott folyadéktherápiával sikerült a mortalitást ilyen módon 44- %-ról ly %-ra csökkenteni. Ezeknek a tudományos munkáinak gyakorlati értéke szembeötlő és az azóta eltelt több mint 10 év alatt hazánkban megerősítést nyertek. Megáilapitásai a csecsemőhalandóság leküzdésében fontos szerepet töltöttek be. Kiadás alatt álló 10 ives könyvében ezeket a tapasztalatokat foglalja össze. A klinikai tárgyú dolgozatok következő nagyobb csoportja a csecsemőkori toxicus anyagcserezavar klinikumával és pathomechanismusával foglalkozik. Toxicosisban és más csecsemőkori betegségekben a liquor C-vitamin tartalmában jellemző változást nem észlel. A toxicus gyermekek liquorában a permanganát-reductiót fokozottnak találja, minden egyéb, a meningitisekre jellemző li^uortűnet nélkül. Ennek okát a normális, többszörösére emelkedett hugysavtartalómban látja. Később a toxicosisban különleges helyet elfoglaló purinanyagcserét vizsgálja, ügy találja, hogy a toxicus szervezet a purinokat fokozottan bontja le és üriti ki. A vér maradéknitrogéntartalmának emelkedésével ez nem párhuzamos. Cseppinfuzió hatására csökken a toxicus szervezet purinlebontása. Atrophiás csecsemőben csökkent hugy sav űrit ést észlel, nucleinsavterhelésre nem emelkedik a hugysav a vizeletben, mint normálisan. Ez véleménye szerint azt jelenti, hogy az atrophiás csecsemő a purintartalmu anyagokat purindeficitje pótlására tartja vissza. Észlelését később /Annál.Paed.1960./ mások is megerősitették. Az általa se jtmodellnek tekintett vörösvért est eken tanulmányozta a toxicus és atrophiás szervezet sejtanyagcseréjének változását.