Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1960-1961, Szeged
1960. október 18., II. ünnepélyes rendkívüli ülés
- 4 -% Szontágh professzor hálásan megköszöni a Rektor TJr üdvözlő szavait és engedélyt kér arra, hogy most, amikor először vesz részt az Orvosi Kar ülésén néhány szót szóljon: "Alig lehet nagyobb eseményt elképzelni egy orvos életében, mint ami egy tanszék elnyerését és elfoglalását jelenti, érthető, hogy engem is gondolatok, érzelmek, tervek sokasága tölt most el« Mindenekelőtt szeretnék hálás köszönetemnék kifejezést adni; megköszönni mindazoknak, akik bizalmukkal megtiszteltek* Köszönöm elsősorban az egészségügyi kormányzatnak, az egyetem állami és pártvezetőségének és a Kar minden egyes tagjának támogatását* Tudom, hogy ez nagyon sokra kötelez, hiszen a szegedi orvostudományi egyetem Orvosi Kara által képviselt tudományos-, oktató- és gyógyitó színvonalat csak megközelíteni is igen nagy eredmény lenne« Éppen ezért szabadjon ugyanakkor, amikor köszönetét mondok, mindjárt kérni is* Kérem mindannyiojuk segítségét és bizalmát* irányításaikra, tanácsaikra, segítségükre hézagos tapasztalataim mellett nagy szükség lenne* Bizalmukat pedig egyelőre kémem kell; remélem s nagyon örülnék annak, hogyha ez rövid időn belül kérés nélkül is állandósulna* Lehet, hogy nem fog sikerülni annyit elérni, mint amenynyit szeretnék, ennek azonban csak a képességek korlátozott volta lehet az oka* Külön öröm és megtiszteltetés számomra, hogy egy olyan ülésen vehetek részt elsőizben, amelyen Miniszter ELvtárs is megjelent, s ahol egyetemünk jubiláló professzorait ünnepli a Kar* Szabadjon nekem is csatlakoznom az ünneplők sorához és ilyen ünnepi, bizakodó hangulatban - távolról sem elbizakodottan - megkezdeni munkámat* # A jelenlevők melpgen ünnepük Szontágh Ferenc professzort« J Petri rektor végül, de neu utoljára Vilmon Gyula miniszterhelyettes élvtársat köszönti abból az alkalomból, hogy Egyetemünkön a közegészségügyi szervezés előadói székét elfoglal ja« "Legyen szabad azt mondanom, hogy az ő személyében nem elsősorban a szocialista magyar közegészségügy egyik magas hivatalt betöltő vezetőjét, mint ilyent óhajtottuk megnyerni Egyetemünk számára, hanem mindenekelőtt azt az embert, akinek egyénisége sokunk előtt régóta ismeretes, aki a közegészségügy számos őrhelyén teljes odaadással, kötelességtudással és tiszteletreméltó szerénységgel szolgálta a nép egészségét és akinek tapasztalatában, hozzáértésében, közvetlenségében, biztos Ígéretét látjuk annak, hogy hallgatóink érdeklődését, lelkesedését felébreszti tárgya iránt és hozzájárul ahhoz a törekvésünkhöz, hogy társadalmi felelősségtudattól áthatott szocialista orvosnemzedékeket nevelhessünk# Abban is bízunk, hogy kinevezése a döntő lépést jelenti az önálló Jteézfegészségügyi ^ ' szervezési tanszék mielőbbi megalakítása felé# IttenTjaunkájához is szívből kívánok mindannyiunk nevében teljes sikert#"
