Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1959-1960, Szeged

1959. december 22., III. rendes ülés

- 17 -Kiegészítő javaslataidat a következőkben terjesztem elős Geréb György dr.-nak a szegedi Pedagógiai Főiskola, tanárának a közép­iskolai és főiskolai hallgatók tanulmányi túlterheltségére vonatkozó adatgyűjtése szerint a középiskolás és főiskolás hallgatók a vizsga­­időszak előtt a megkívánt normális alvási idő 60 %-át is sokszor a­­lig tudják biztosítani. Ez magában is-, bizonyltja, hogy a túlterhelés milyen nagyfokú és egyúttal utal a középiskolában és az egyetemen is véghez viendő redukció szükségére. Kevesebbet és jobban kell oktatnunk. Apáthi István szerint fölösleges a memória megterhelése. Csak azt kell tudni, hogy mit hol találunk meg, az adatok bemagolása fölösleges. A berlini Akademie für Sozialhygiene Arbeitshygiene und Ärztliche Fortbildunk nemzetközi továbbképző tanfolyamán megvitatták a nálunk most bevezetésre kerülő foglalkoztatást a mezőgazdaságban, rámutat­tak egyes hibákra, kivánták, hogy csak tuberkulózis mentes^tehenésze­tekbe küldjenek fiatal tanulókat, ezenfelül a polytechnikai foglal-, koztatásnál szintén érvényesíteni kell az egészségügyi szempontokat. A'tanulmányi időt meg kell rövidíteni. A szakmai sovinizmus dacára a gyakorlati idő jobb kihasználásával elsősorban a gyakorlatokra szánt óraszámot kell megrövidíteni. A szombati napon egy évfolyamon se le­gyen kötelező oktatás, hanem ezen a napon ajánlott speciális kollégi­umok, gyakorlati foglalkoztatások legyenek. Mansfeld professzor tizenöt éves'tervezete ma is időszerű. Véget kell vetni a ma is divó bukdácsolás- évközbeni vizsgázás, fordított félévek rendszerének. Aki az előirt: terminusig akár csak egy tárgyból nem fe­lel meg, az az egész évet ismételje meg és az ismétlő,vizsgaterminu­soknál az eddiginél hosszabb időpontot kell megszabni. A professzori előadásoknak két typusa áll példaként előttem. Az egyik Korányi Sándoré, akinek előadásait azon melegében könyvalakban ki le­hetett adni, a másik Jendrassik Ernőé, mely rögtönzésszerü volt, ott beteg és nem a betegség állt előtérben, előadásai élményszerüek vol­tak. Mind a kettőből adni<kell. Átfogó szemléletet jól fölépített elő­adásban, máskor meg rögtönzésszerűen, mozaikokban visszaadni az éle­tet. A Szovjetunió orvosegyetemei mintájára egyes tanszékeken a do­censi státuson kivül társprofesszori állások is létesítendők és a nyugdíjba vonuló professzor részére biztosítani kell az adminisztráci­ótól mentesitetten a továbbkutatás lehetőségét. Középiskolai másolásnak látszik, de indokolt egyetemünkön is évfolya­monként egy tanulmányi vezető professzor kijelölése. í. évben, az ana­tómus, íí. évben a fiziológus, ííí. évben kórboncnok, ÍV. évben a bel­gyógyász, V. évben a sebész személyében. A felvételi vizsgákon kívána­tos, hogy mint Budapesten, a professzorok nagyobb számban vegyenek részt. Az orvosi-fizika oktatása gyökeres változtatásra szorul. Kevesebb mechanikát tanitson, több elektromosságtant és sugárfiáikát, az első félévben, az orvosi műszerek gyakorlati fizikáját a második félévben. A gyakorlati oktatás kialakult rendszere, csak az anatómia területén megnyugtató. Elméleti intézeteink műszeres felszerelése siralmasnak tűnik, ha szemrevesszük a cseh, német és lengyel orvosegyetemeket.^ A műszerparkot nagymértékben fejleszteni kell. Előadásokon a vetitést, az oktatófilmek igénybevételét bővebben kell alkalmazni. A múltban voltak komplex előadások. Egyetemünkön Baló előadta a vesepatológiáját, Rusznyák ugyanakkor a klinikumát. Hiányos nálunk a parazitológia, a dietetika, a sugárbiológia, a biztositási orvosi ismeretek, a csők­éként munkaképesség elbirálásának oktatása. A nagyobb igényű hallga­tók részére külön szemináriumszerü foglalkozást lehetne bevezetni a

Next

/
Oldalképek
Tartalom