Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1959-1960, Szeged

1959. november 3., II. rendes ülés

Az sem hiba szerinte, ha az illető szakköri hallgatók még abból a tárgyból nem szigorlatoztak, melynek szakkörébe jelentkeztek. Maga és mások példáját emliti, akik medikus éveik korai időszakában járták be tudományos intézetbe.

A szakköröknek - szerinte - célja az, hogy ezekből válogatódjón ki a tudományos utánpótlás, Rém is helyes, ha mindjárt a tudományos munkákba való bekapcsolással kezdik működésüket. Sokkal fontosabb az, hogy fokozatosan megismerjék a különböző kutatási módszereket és a kutatók közötti működéseik folyamán fokozatosan megismerjék s megszeressék a tudomány világát és gondolkodásmódját. A szakköri munkák komolyságának emelése céljából helyednek tartaná, ha a szakkörre jelentkezett hallgató egy kis könyvecskét kapna, amelybe a szakköri vezetők beimák azt, hogy az illetők milyen methodikák elsajátításáról tettek addig tanúságot.

Karády tanár szerint az, hogy' szakkörösök vannak, jó, de ugyanazokat akifogásokat hozza fel* mint az előtte szólóak. A legtöbb szakköröse ÍÜ. éves. Köztudomású, hogy ez az évfolyam van leginkább terhelve szigorlatokkal, intézetbe bejárni vajmi kevés idejük marad, intézeti adottságait tekintve sokan is vannak beosztva hozzá.Gellért dékán előadja: a tudományos köri dolgokat tulajdonképen ősem egészen i^y képzelte el. Ha röviden visszapillant az előzményekre; a Kar elfogadta a KÍS^-nek azt a javaslatát, hogy a hallgatóság tudományos munkára nevelése és az elméleti intézeti munka megkedveltetése céljából egyes kutatók mellé hallgatókat oszt be. Erre vonatkozólag a köriratot ki is adta a dékáni hivatal. Minthogy az idő már sürgetett, sürgősségi okból .nem kivánta, hogy az illető hallgatók kérvényt adjanak be, hanem a KÍS^ véleménye alapján történt a beosztás, így történt, hogy olyan hallgatók is bekerültek egyes intézetekbe, akik az illető tárgyból még nem szigorlatoztak, vagy egyébként gyenge képességűek, ügy gondolta, a KÍS? tisztában van azzal, hogy csak olyan hallgatók oszthatók be szakkoxbe, akik az illető szigorlaton már túl vaunak. Tény tehát, hogy bizonyos hiba történt, azonban ez nem jelenti azt, hogy ne lehessen korrigálni. Mérjék fel tehát az egyes intézetek, a beosztottak közül kiknél van remény arra, hogy megfelelő foglalkozás után valóban lesz belőlük valami. Az intézetvezetők véleményét pedig épp úgy vegye a KÍS7! figyelembe, mint ahogyan a tanszékek is figyelembe veszik a KÍSZ véleményét.

Petri tanár kiegészitésképen a következőket jegyzi meg: A Kart sokszor érték különböző illetékes oldalról olyan megjegyzések, hogy nem foglalkozunk eleget a munkás-paraszt hallgatókkal. Részben ennek következménye a KÍSZ-aek a jelenlegi kezdeményezése. A tudományos kör és ez a kezdeményezés nem egy és ugyanaz. Azokat a hallgatókat, akik alkalmasak a tudományos köri munkára, abban kell foglalkoztatni és a KÍSz által a jelenlegi kezdeményezésben jelölt hallgatókkal más módon kellene foglalkozni éspedig olyan irányban, hogy ezekben a fiatalokban felébresszék a kutató munka iránti érdeklődést. Az alap elgondolás helyes volt, a kivitelezés azonban nem volt helyes. Hem helyes egyrészt, hogy nem tartották be a tanszékek által megadott létszámot, továbbá, hogy nem akarják rábizni az intézetvezetőre azt, hogy kit milyen munkakörben kiván foglalkoztatni.

Marton dr. a kérdés helyes értelmezésének megvilágitása érdekében kissé messzebbre megy. intézeteink felszerelése sok tekintetben eléri a nyugati kutató intézetek szinvonalát. Esetleg személyi ellátottság te-