Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1959-1960, Szeged
1959. október 6., I. rendes ülés
- 13 -szigorlat. Ezzel kapcsolatban talán helyes lenne foglalkozni azzal, hogy a mikrobiológia ismét keresztféléves tárgy legyen és ismét a ÍÍI* év első félévének végére kerüljön a mikrobiológiai szigorlat, i^y év végére a kórbonctan és kórélettan maradna. Szóba jöhetne tálán az ,is, hogy a kórélettan oktatása az V. évre kerüljön át a szigorlattal együtt, amikor a hallgatóság már a kórélettan jobb megértéséhez szükséges klinikai alappal rendelkezik. Fazekas tanár a maga részéről úgy látja, hogy abból a tényből, hogy a hallgatók ilyen nagyszámban nem jelentek meg a júniusi szigorlatokon egyedül arra lehet következtetni.* hogy kórélettanból nem is készültek és csak a másik két tárgyat tanulták. A nyáron viszont nem k tudtak annyi energiát forditani a tanulásra, hogy a szeptemberi vizsgákon eredményesek legyenek. Korábban és többször is foglalkozott már a Kar azzal a problémával, hogy a ííí. év végén sok a három nagy szigorlat és nem tudják a hallgatók kellőképpen megemészteni a tananyagot. A hallgatóság nyilván arra helyezett súlyt, hogy a kórbonctant és mikrobiológiát tanulja meg. ismét fel kellene vetni azt a korábbi javaslatot, hogy kórbonctanból az V. év végén - a megszerzett klinikai tapasztalatok alapján - legyen szigorlat. Azt is figyelembe kell venni, hogy nem azonos teherbiró-képességű emberek vannak egy évfolyamban együtt, igy mindig számitani lehet arra a mostani szigorlati rendszerben, hogy lemaradnak, illetve nem képesek lépést tartani az anyaggal és egymással. « V C l Kavnay tanár három pontban szeretne hozzászólni a beszámolóban elhangzottakhoz s 1. / A hiányzások kérdése. Kétségtelen, hogy talán, ha olyan radikálisan intéznék el ezt a kérdést, ahogyan a Tanulmányi Osztály jelezte, talán javulást eredményezne. Azonban ennél a kérdésnél önmagunk is lelkiismeret vizsgálatot kell végezzünk, éspedig ha arra gondolunk, hogy 182 hallgató nem fér be a 120-as férőhelyes tanterembe. Gondolkodott már az esetleges parallel előadások tartásán is. Ha ezt a kérdést megoldanánk, talán tényleg megtarthatnánk ezeket a szigorú katalógusokat. 2. / A ÍV. év végén tartott bőrgyógyászati szigorlatokon maga is nem egyszer elgondolkodik azon, hogy is juthatott el egy-egy hallgató a negyed évig olyan tudással, amit a szigorlaton produkál. 3*/ A szigorlatok megosztását illetően úgy véli, helyes az az elgondolás, hogy váltóztasanak a szigorlati renden, mert valóban azt mutatja a tapasztalat, hogy túlságosan sok a ÍÍI. év végén a három nagy szigorlat. Épről már többször volt szó a Karban különösen atekintetben, hogy a kórbonctani szigorlatot az V. év végére tegyék. A ÍV. évesek együtt hallgatják a klinikai tárgyakat a gyógyszertannal, a szigorlaton kell, hogy recepturát is kívánjanak tőlük., Ezzel kapcsolatban annyit jegyez meg, hogy igen nagy tudatlanságot árulnak el ezen a téren. Dékán a parallel előadásoknak még a gondolata ellen is tiltakozik. Heti 2 órás kollégiumnál ezt meg lehet csinálni, de pl. az anatómiai intézet ezt még a jelenlegi jól benevelt asszisztenciával sem tudná vállalni. , v i Somján adjunktus megjegyzi, ha a statisztikát nézzük, kiderül, hogy 113-an nem jelentek meg kórélettanból a júniusi vizsgák alkalmával. Lehetséges, hogy a három tárgy valóban sok, bár az ő idejében négy tárgyból kellett szigorlatozni egyszerre. De ez a nagy szám arra mu-
