Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1959-1960, Szeged

1960. április 22., IV. rendkívüli ülés

taminok kifejezett mértékben csk a szürkeállomány oxygénfelvé­telét gátolják, a fehérét nem. Más szervek oxygénfeÍvételéré is az antihistamin az agy szürke állomány oxygénfelvételéhez viszo­nyítva jóval gyengébb hatást gyakorol* Az antihistaminok által' okozott lé^zésgátlás kismennyiségü histaminnal felfüggeszthető* 6*sz* munkájában az antihistaminok hatásmechnai zmusával foglal­kozik. Megállapitása szerint az antihistaminok a cytochromok reüuctioját gátolják. Feltételezése szerint az antihistaminok vaskatalysatorok vasatomjával képeznek komplexet. Spektroszkó­piai vizsgálatai során kimutatta, hogy a histamin és az antihis­taminok haeminnel igen könnyen képeznek komplexet, ebben a komp­lexben a két substrat kölcsönösen kicserélhető egymással. Rá egy évre GERARD amerikai physiologus munkát ár ás val ABBOOD-dal hasonló megállapításra jutott az antihistamin támadáspontját illetően* 7.sz.dolgozatában kimutatja Domonkos, hogy histamin emeli a hae­­min katalase hatását, mig az antihistaminok ebben a rendszerben kompetetiv gátlás alapján csökkentik azt* A histaminhaemin komp­lexek a telítetlen zsírsavakat oxydáló enzymet, a so ja-lipoxyda­­set erősen gátolja, mig a histamin önmagában hatástalan. E bio­lógiai ill* biochemiai modellkisérlet is azt igazolja, hogy his­tamin kárositó hatását a szöveti destructiok folyamán megjelenő haeminekkel kapcsolatban is kifejti* * V - ~ ' ? További munkáiban munkatársaival sclerosis multiplexnél a vér a^ygát fokozott áteresztőképességét befolyásoló factorok közül részletesebben az antihyaluronidase factor chemiai természeté-' vei, annak activitását befolyásoló elektrolytokkal foglalkozik. ' * ? A 10. és li.sz. dolgozatban megállapítja, hogy sclerosis multip­lex activ stádiumában az antihyaluronidase activitása csökken, s a csökkent activitás elsősorban a megváltozott elektrolyt vi­szonyokkal áll összefüggésben.* A csökkent activitást Mg - ionnal az egészségesekéhez hasonló fokra lehet emelni. E munkáival az utóbbi időben főleg svéd szerzők megerősitőleg foglalkoztak. 12,13 és 14. dolgozatban megállapítja, hogy láz hatására csak a sclerosis multiplexes betegeknél csökken a serum antihyalu­ronidase activitása, normal egyéneknél az nem változik. Ugyan­ezen betegeknél e terhelésekre Mg ionalis szintje is erősen süly—' lyed a controllokhoz viszonyítva. E munkáját nemzetközi Neuro­lógus Kongresszuson Brüsszelben elismeréssel méltatták. /Lásd: kongresszusi kiadványokat/* 5 Az antihyaluronidase factorok chemeiai természetére vonatkozólag ; megállapítja, hogy az a savanyu mucopolysaccharidák csoportjába tartozik. /8.sz.dolgozat/ Foglalkozott az idegszöveti oxydatio és az osmoreguiatio viszo­nyával is /13.sz.dolgozat/* Megállapitása szerint a szürke álló-t • mány duzzadása az oxygenfelvétellel párhuzamosan változik* A fehér állomány jóval duzzadóképessebb, mint a szürke állomány, amit számos régebbi pathologiai megfigyelés is igazol. A 16.sz. dolgozat az agyszövet szénhydratanyagcseréjére és a hydrogenionconcentratio közötti összefüggést tárgyalja. Megálla­pítja, hogy a pH-nak lúgos irányban való eltolódása fokozza az

Next

/
Oldalképek
Tartalom