Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1959-1960, Szeged
1960. április 22., IV. rendkívüli ülés
- £9 -További megfigyelése, hogy chronicus nephritisekben a szív csak lassan, növekedik és csak a betegség végső szakában ér el« kifejezett megnagyobbodást,- ezzel szénben nephrosclerosisban a szív kitágulása igen hamar bekövetkezik* Hephrosisban a szív nem növekedik meg. vagy csak egészen mérsékelt fokban* E mondatokat szó> szerint idézi Teschemdorff a Differentialdiagnostik d* Brustorgane c* tankönyvében az í*kötet 645« oldalán. /G.Thiene, Stuttgart 1955/. Dr. TJdvardy alaposan foglalkozott a gyomormegbetegedésekkel is. Viz gálatait gastroscopos vizsgálatokkal egészítette ki, tehát egy sze mélyben klinikai- röntgenologiai és gastroscopos vizsgálatokat vég zett. Ezen összesített működés révén uj megvilágításba kerültek a gastritisek /"A gastritisek gastroscopiája. Gyomortükrözéses vizsgálatok gyomorhurutos betegeknél* 1940. M.B.E. kiadványa, továbbá **A gyomortükrözés gyakorlati jelentőségéről** Orvosi Hetilap 1938.49|( Igen figyelemreméltó megállapitásokát tett allergiás gastritisekbenj ami nagyon hasonlított ahhoz a képhez, amit histamin adása után műt»; a gyomornyálkahártya /Az allergiás gastritisek gastroscopiája, 1941A. **A gyomorfekély gastroscopiá ja** /Orvosi Hetilap 1944/ cimü dolgoza- « tában több nyitott kérdésben igyekezett állástfoglalni* az erosio é&i ulcus, ulcus és gastritis, kérdései,- tárgyalja továbbá az ulcus maiig, nus elfajulását és állást foglal ennek lehetősége mellett. Ugyancsak érdekes képet mutatott a pemiciosás beteg gyónómyálkaháu tyája, - gastroscopos képen /Orvosi Hetilap 1941./ Bizonyítja, hogy ^ a pemiciosás nyálkahártya a legintenzivebb nájtherapia mellett is megtartja pemiciosás jellegét. Az elsők között foglalkozott -hazai viszonylatban az epehólyag és epe< utak dyskinesiás megbetegedéseivel /Orvosi Hetilap 1936./. Abban az ; időben az orvosok többsége még kételkedett e betegségcsoport létezés sében, szerző már akkor határozottan állást foglalt mellettük. 1931-b«* közölte először "Porphyrizmus esete** címmel az első ilyen j tárgyú dolgozatát. 1936-ban összefoglaló cikket közölt a porphyriákp ról /Rontgenpraxis 1936/. 194-2-b e* jelent meg tankönyve "Belgyógyászati Röntgendiagnosztika" I 735 oldal, 523 ábrával« Dr« Udvardy majdnem 20 éves klimikai munkása sagárnak eredményeit ebbem a könyvben foglalta össze« Magyar vonatkoic zásban, hasonló témakörű könyv eddig nem jelent meg; a belgyógyászatit diagnostikai tankönyvek csak utalnak a röntgentünetekre, mig az ál-|talános /nem klinikai/ röntgenologia csak az ámyékképek morphologisi alapján tárgyalja azokat« Dr. Udvardy életcélja volt, hogy a belgyó|<í gyászati diagnostika egyik legfontosabb ágát,a röntgendiagnostikát I kidolgozza és a röntgentüneteknek belgyógyászati keretet adjon és a je statikus jellegű röntgentüneteket dynamikussá alakitsa át« Ennek me§s felelően a tankönyv beosztása azonos a szokásos belgyógyászati diag|a tikai tankönyvekével, ahol betegségcsoportok vagy egyes betegségeken megfelelően tárgyalja a röntgentüneteket is« ilyen jellegű könyv a V német irodalomban is csak egy van, H• Assmann tankönyve« Könyvében közel 200 oldalon tárgyalja a szív röntgendiagnostikáját és teljes j belgyógyászati szemléletből kiindulva éjliti azt fel« Ezen a téren tett megállapitásait ma általánosságban elfogadják és a modern sziTfv diagnostika egyik legfontosabb részévé vált« Részletesen és gondosait*
