Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1959-1960, Szeged
1960. április 22., IV. rendkívüli ülés
I-Ihvezte a kliaika közpoati lab oratóriumát és azt a rut iaviz szálatoké* kívül tudomáayos kutatásra is alkalmassá tette« Kiváló muakásságát jelealegi főmöke által kiállított meleghamgu működési bizoayitváay taausitja* A működési bizoayitváayból a következőket idézem: "Szigeti docems együttmükodésüak óta is megmutatta, hogy miat kliaikus a legjobba* közé tartozik; aemcsak maga végez lelkiismeretes muakát, haaem beosztottjait is arra aeveli". Előző főmöke dr* Gömöri Pál egyetemi taaár többi között a következőket moadja Szigeti ístváa dr.-ról: "Véleméaye* szériát hazáak legjobb gyakorlati képzettségű belgyógyászat/ közé tartozik* Kliaikai működése alatt elméleti kérdésekbe* is, igy külöaösea a kórélettaa téré* readkivijLli szorgalommal és eredméayesea képezte magát tovább* Muakáját aagy szakmai felkészültsége mellett példátlaa lelkiismeretesség, goadosság, kitartás jellem_ zi* Belgyógyászati tudása széleskörű, ugyszólvóa a belgyógyászat miadea területére egyealetesem kiterjed*" - A kliaikáról való távozását Gömör$ professzor komoly veszteségaek tartja. Tudomáayos auakásság; Szigeti doceas elől a felszabadulás előtti readszer elzárta a tudomáayos kutatás lehetőségeit* Hosszú kerülő utoa került végre abba a \\ helyzetbe, hogy tudómáayos kutatást végezhet* A tíl.sz. Belkliaikára való kiaevezése utáa azoaaal bekapcsolódott az iatézet tudomáayos muakásságába* Már ezt megelőzőé* is érdeklődése főleg haematologiai problémák felé fordult. 1951-be* a Magyar Radiológia 2*-ik számába* jeleat meg Deák Pál közkórházi főorvossal együtt aivós referátuma: "Adatok a myelomatosis kérdéséhez 10 eset kapcsáa." E közleméay ismerteti a myelomatosis kérdéséaek akkori állasát és külöaösea kiemelkedő része a referátumaak a vér- chemismusról szóló fejezete és a myelomas Vesebetegségek pathomechaaizmusa. A líl.sz. Belkliaikáa első tudomáayos tervtémája, melyet az Akadémia támogatott: "A közpoati idegreadszer hatása a csoatvelő applasia ki- w fejlődésére és regulatio jár a." E téma léayegébea véve két részből álB* a *uaka első részébe* a közpoati idegreadszer hatását vizsgálták a csoatvélői vérképzésre olymódom, hogy aitrogea-mustárral csoatvelő applasiát hoztak létre, s a kísérletek egyik részébe* a bal alsó végtagé* deaerválást végeztek« 6 hét múlva a deaervált baloldali tibiából ayerfc csoatvelő az ép oldalihoz viszoayitva hyperplasiát mutatott, az erythrő- és myelopoesisbaa kifejezett érésgátlással* A téma máso-. dik részébe* a közpoati idegreadszer szerepét vizsgálta a vörösvérsejt regeaeratiobaa. Feltételes reflexet építettek ki hypoxia okozta reticulosissal kapcsolatba*. Az állatok 50 %-ábaa kialakult a feltételes reflex, azoabaa a kísérleti szórást aagyaak találták. Vizsgálataikról az Akadémia haematologiai székeiójáa 1955- aug. 4*-éa számolt A "Dissemiaált artériolo-kapilláris thrombosis haemolyticus aaaemiával és thrombopeaiás purpuréval* Moschowitz syadroma." cimü dolgozata, mely a Magyar Belorvosi Archívumba* és az Acta Morphologicá-Huagaricabaa jeleat meg« /4« kötet, 4* szám/ értékes kazuisztika, hazámba* elsőaek*észlelt esettel kapcsolatba** "ímauao-rleukopeaiák pathogeaesise és kliaikuma" cimü referátuma 1955- bea a Belgyógyász Szakcsoport allergia szekciójárnak tudomáayos ülésé* haagzott el és 1957-be* az Orvosi Hetilapba* is megjeleat. E dolgozat. { a Therapia Huagarica-baa is megjeleat aagol, aémet és frameia ayelvea* be* _
