Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1955-1956, Szeged
1956. február 14., IV. rendes ülés
- 6 »> Ez nemcsak ezeknél a tárgyaknál, hanem a szaktárgyaknál is szembetűnő volt. A hiányzó hallgatók orvosi bizonyítvánnyal tudták igazolni hiányzásaikat, különösen-a fogászati klinikáról és a SZIK fül-orr-gége szakrendeléséről szerzik be az orvosi bizonyitványokat. Helyes lenne ezeknek az intézményeknek figyelmét felhivni arra, hogy csak indokolt esetben adjanak ki orvosi bizonyi tványt. Hetényi tanár véleménye szerint az oktatási munkát a nevelő munka nélkül rendkívül nehéz értékelni« A felsőbb évfolyamokról az a vélemérye, hogy ólaink van a megelégedésre fegyelem és ambició szempontjából« A/ statisztika adatainak kisfoku fluktuálásl természetes«’ Nyugodt lélekkel mondhatja, hogy a szegedi orvostudományi egyetemről kikerülő medikusok többségükben jól megállják helyüket az életben« Fontos, hogy a hallgatókat a szakmai tárgy oktatása mellett az önálló gondolkodásra neveljük; arra kell nevelni, hogy ha kikerül az életbe, megtudja állni a helyét. A statisztikailag kimutatott ,számok nem jelentenek feltétlenül rosszabbodást. Az első két évfolyam viszorylag rosszabb eredményét sem lehet aggályosnak tartani. Helyes,ha a szelekció az első évfolyamokon megtörténik. Ráynay tanár véleménye is az, hogy nem lehet egészen tiszta képet kapni'"a számokból. A saját tárgyán keresztül haladást vesz észre s ez a javulás feltétlenül az asszisztencia munkájának köszönhető. Ez a javulás visszatükröződik a buktatásokban is; a múlt évben 15 %-os volt a bukás, az idén nem érte- el a 10 %-ot. Fülöp Idegennyelvi Lektorátus Vezető - bár a tanácsüléseken erről már több alkalommal szó volt - ismételten felhívja a figyelmet az általános és középiskolák laza követelményeire, tudomására jutott, hogy Szegeden ebben a félévben az általános iskolákban verseny indult a munkás és paraszt származású hallgatók tanulmányi eredményeinek emelésére. Félté telez he tő, hogy ugyanez folyik a középiskolákban is. Helyes az a törekvés, ^ hogy emeljék a munkás-paraszt származású tanulók tanulmányi eredményét, ha az megfelelő foglalkozás kapcsán férhető el, azonban a versenyszerüség mind,énképén elitélendő. Ez azt eredményezi, hogy az osztályozás nem a valóságot tükrözi, hanem feljavítják azoknak a tanulóknak a jegyeit is, akik ezt nem érdemlik meg, csak azért, hogy az iskola tanulmányi átlagát emeljék. Ezzel pedig igen súlyos hibát követnek el az uj, egyetemre kerülő nemzedék felé. Véleménye szerint erre az illetékesek figyelmét haladéktalanul fel kell hivni, a szükséges intézkedések megtétele céljából. Dékán kérésére ismerteti az 1955/56.tanév I.félévében afakultativ nyelvoktatásban résztvevő hallgatók származási megoszlását: E szerint 84- munkás-, 75 paraszt-, 85 értelmiségi-, 4-5 egyéb- és 4-6 alkalmazotti származású hallgató jelentkezett nyelvoktatásra. A hallgatók 48 %-a munkás-par ászt származású. Batizfalvy tanár a vizsgáztatás methodikájához kíván néhány szót szólni. A szülészetből a kollokviumon a hallgató 5 kérdést kapott, amelyre legalább egy feleletet sajátmaga hallgatott végig s igy az összes hallgatóról volt személyes benyomása.
