Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1955-1956, Szeged
1956. május 9., I. rendkívüli ülés
- 7 -ményezni ennek a megnyirbálását, A vizsga anyag redukcióóéról lehet tárgyalni, A tankönyv nem kizárólag a hallgatók, hanem az orvosok számára is készül. Hogy a hallgatóság tájékozódjék a szigorlati anyag felől a' tankönyvben a szigorlati anyagot normális^- a szigorlatokhoz nem szükséges anyagot apró betűkkel lehetne szedetni. A túlterhelés legnagyobb okát abban látja, hogy a hallgatók folyton vizsgáznak, a vizsgák számát kellene csökkenteni. Jáki professzornak az anatómiára vonatkozó megjegyzésére azt válaszolja, hogy téved, ha azt gondolja, hogy a mai anatómiai előadások olyan szárazak, mint régen. A ma^a részéről igyekszik klinikai vona tkozásokkal élénkiteni előadását, azonban az anatómus nem adhat elő klinikumot. Fazekas tanár szerint a közelebbi okot kell megnézni a túlterhelést illetően. A túlterhelés mindig olyan mértékkel mérendő,ho^y kik azok, akik túlterhelve érzik magukat. A túlterhelés kérdését maga a medikus elintézi akkor, amikor kitünően készül fel,vagy elégségesre vizsgázik, s ezzel már önmaga redukálta az anyagot. ÍTem lenne helyes tehát azok elől elzárni az anyagot, akik többre kiváncsiak és többre képesek. A hibák kijavitását a felvételnél kellene kezdeni, hogy ne legyenek olyanok, akik külső körülmények hatására kerültek az egyetemre, akik nem hivatásszeretétből jönnek orvosi pályára, hanem csupán mesterség-szerzés céljából. Ezek legtöbbször nem egyik, vagy másik tárgy iránt nem érdeklődnek, hanem egyetlen tárgy iránt sem. Véleménye szerint az első évfolyamokon kellene gondosan kiválogatni, hogy kik alkalmasak arra,hogy orvosok legyenek. Ez nehéz kérdés, de a bajnak gyökere elsősorban itt van. A redukciót illetően szivesen hozzájárul ahhoz, amit a négy egyetem tanári kara ezen a területen kívánatosnak tart, bár egy redukciót már végeztek a tematika összeállításakor. Az előadott anyag és a vizsga anyag között bizonyos különbség van, csak a lényegre helyez súlyt s akkor nem érzi a hallgató magát túlterheltnek. Véleménye szerint a vizsgák elosztása valóban túlterhelést jelent. Az anyagban előforduló fedések legtöbbször látszólagosak,mert a más anyagban is előforduló témáról mindenki a saját tárgya szempontjából beszél. Ezen túl, ismétlés szempontjából is hasznos,sőt néha elengedhetetlen máj? ismertetett anyag felujitása, mert a hallgatók elfelejtették. Az államvizsgával kapcsolatban felmerült az a javaslat, hogy az igazságügyi orvostan is tárgya legyen, ami azt jelenti, hogy viszsza kerültünk oda, ahol voltunk, vagyis, ahogyan a zárószigorlat volt. Ha a vizsgák elosztását nézzük, akkor a mostani helyzet bizonyos előnyöket jelent abból a szempontból,' hogy az V.évá végén van a szigorlat. Ez azt jelenti, hogy ha a hallgató elbukik,nem vészit el esetleg egy állást, ami könnyen megtörténhetett akkor, amikor a zárószigorlat előtt már ki volt jelölve száméra az állás és azt - miután megbukott - nem foglalhatta el s esetleg mással betöltötték azt az állást. E z sokszor befolyásolta is a szigorlatok elbírálásánál. Amennyiben az ig. orvos tan zárószigorlati tárgy lenne ismét, legalább egy hónapi időt kér a szigorlat előtt az alapos felkészülés biztosítására. A középiskolai oktatással kapcsolatban megjegyzi, hogy 4 gyermeke jár jelenleg középiskolába, kitűnő tanulók, igaz,^hogy sokat is dolgoznak,^de úgy látja, hogy a középiskolai képzéssel is meg lehetnek elégedve. Véleménye szerint a szegedi középiskolákat nem érheti az a vád, mint ha oktató munkájuk nem lenne megfelelő.