Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1955-1956, Szeged
1956. május 9., I. rendkívüli ülés
* 5 -részükre biztosítani. A reform következtében a professzori óraszám az első félévben heti 3* a második félévben heti 4 órára csökkent, ezzel szemben kaptak d.u.-i gyakorlatokra 2 órát. Végig figyelte a csoportokat és megállapította, hogy nincs olyan csoport, ahol egy asszisztens a medikus csoportot 2 órán keresztül úgy tudná foglalkoztatni, hogy az unalom fel ne vetné őket. Ebből következik, hogy nincs szükség 2 órai gyakorla tra. A professzori előadás óraszáma legyen magasabb, mert ez sokkal maradandóbb ismeretszerzést jelent, mint az ha az asszisztens rögtönözve bemutatja azt az anyagot, amit éppen talál, vagy ha nem talál,akkor kis előadást rögtönöz s igy a gyakorlattól nem kapják azt, amit tulajdonképen vártak. Miután a professzori előadás van hivatva arra is, hogy azon keresztül a hallgatókat orvosi gondolkodásra is neveljük, ezt a kérdést alaposan meg kell vitatni abból a szempontból, vájjon nem kellene-e egyes tárgyaknál a gyakorlati órák csökkentesével több óraszámot biztosítani professzori előadásokra. Véleménye szerint teljesen illuzórikus szeptember 1-én elkezdeni a tanitást, mivel szeptember végéig - az utóvizsgák befejezéséig - teljes számban soha sem jelennek meg a hallgatók. Ismételten vesse fel a Tanács azt a javaslatot, hogy az előadások ne szep-r iember 1-én, hanem 10-15-en kezdődjenek. A félév végi hiányzásokkal kapcsolatban a szigorlati beosztásokat tartja nem megfelelőeknek. Igen nagy hiba, hogy már a szorgalmi időben egyes helyeken megkezdődnek a vizsgáztatások. Az lenne a kívánatos, ha a tanitás befejezése után 2 hét szünet állna a hallgatóság rendelkezésére, majd utána egy hónap a vizsgák letételére. Ismételten felveti azt a javaslatot, hogy a kórbonctanból az V.év végére keiül jön át a szigorlat, hogy kellő klinikai szemlélettel tudjanak a hallgatók kórbonctani tudásukról beszámolni, amely a III.év végén minden'klinikai alapot nélkülöz. Javasolja, hogy ebben a kérdésben ismételten tegyen a Tanács előterjesztést a Minisztérium felé. Végeredményben tehát javasolja, hogy a tanitás szept.1-e helyett szept.lO-13-én kezdődjék-, a szorgalmi idő befejezése előtt egy tárgyból se kezdődjön meg a vizsgáztatás-, a ^ kór bonc tan szigorlatnak az V.év végére történő áttétele érdekében ismételten tegyen a Tanács előterjesztést. Rávnay tanár csatlakozik-Batizfalvy tanár hozzászólásához, mert maga is tapasztalja, hogy a IV.évben az év elején nem látogatják a hallgatók az előadásokat. A kórbonc tan szigorlat későbbi letételére vonatkozó javaslatot is helyesnek tartja. A bőrgyógyászat oktatásában - és úgy véli általában a klinikunok oktatásában a IV.évben - nehézséget okoz, hogy még nem tanultak a hallgatók recepturát és tulajdonképen csak a második félévben ismerik meg a receptirást. A középiskolákkal szemben komolyabb igényeket kell támasztani. Helyesebb lenne, ha a középiskolából kikerült tanulókat - külföldi pl. francia mintára - nem vennők fel mindjárt orvos tanhal Igátóknak, hanem egy évet általános ismeretek szerzésével töltenének el s aki ezen az. előkészitő éven nem megy át, nem lehet orvos tanhallgató. A cél az, hogy általános orvosokat képezzen az egyetem, tehát nem fontos, hogy egészen részletekig menjünk az anyaggal.Helyes,
