Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1955-1956, Szeged

1956. április 16., V. rendes ülés

- 13 -könyve rendelkezési szempontjából, pld. pótszabadság, tulmunkadij, stb. jöhet figyelembe.

A költségvetési béralap az az összeg, amelyet munkabérek fizetésére irányoznak elő.

Az egyes fejezetekre megállapított keretek és előirányzatok emelését csak a Minisztertanács engedélyezheti. Kivétel a személyi fizetés.

Évközi időszaki főfoglalkozású létszámot és póthitelt csak a Pénzügyminisztérium engedélyezhet.

Az évközben felmerülő uj feladatok esetleges létszám, stb. igényét elsősorban a részünkre engedélyezett kereten belül, saját hatáskörünkben kell megoldanunk.

Igazgatási létszám és béralap vonatkozásokban, az általunk lebontott létszám és béralap körén belül végezhetünk átcsoportosításokat. A működési létszám, stb. átcsoportosítása szintén a bontási körön belül történik.

Működési létszámból és béralapból igazgatásiba való átcsoportosításhoz- a Pénzügyminisztérium és az Országos Tervhivatal elnökének véleményezése mellett - Minisztertanácsi engedély szükséges.

Igazgatásiból működési létszámba és béralapba való átcsoportosításhoz pedig a Pénzügyminisztérium hozzájárulása szükséges.

Az igazgatási béralapok folyósítását a negyedév utolsó bérfizetési időszakára a Magyar Nemzeti Bank a negyedéves munkabérelszámolás alapján végzi, Enélkül a bank az esedékes bért nem folyósítja.

A be nem töltött álláshelyekre eső alapbért, a munkaköri bértétel alsó határának megfelelő összeggel a Magyar Nemzeti Banknál a negyedévi elszámoláskor be kell jelenteni és meg kell takarítani.

Bérfolyósitás elmaradása esetén, pld. betegség esetén, a tényleges megtakaritást be kell jelenteni és meg kell takarítani.

A bank túllépés esetén u^yan kifizetési az igényelt összeget, de jelenti a Pénzügyminisztérium létszámgazdálkodási főosztályának, ami* súlyosabb következményekkel járhat.

Létszám- és béralapgazdálkodásunkat elsősorban az Egészségügyi Minisztérium ellenőrzi, de e felett az ellenőrzés felett a Péhzügymiiiisz téri um felülvizsgálati jogot gyakorol. Ez a felülvizsgálat a szabályszerűségre, a tartalékokra, a megtakarítási lehetőségekre, a szervezetre és az ügymenet egyszerűsítési lehetőségekre vonatkozik.

Az ismertetésből látható, hogy az uj rendelkezések bizonyos jogokat adnak ugyan a kezünkbe, de egyúttal azt a kötelességet is rójjak ránk, ho^y a rendelkezések adta lehetőségek elmélyült tanulmányozása után tervszerű béralapgazdálkodást folytassunk, feltétlenül alaposan megvizsgálandónak tartom azt a lényeges kérdést, hogy tartalékoljunk-e be nem töltött magasabb tanszemélyzeti állásokra béralapot, avagy az igy jelentkező béralapfelesleget a dolgozók fizetés javítására használjuk-e fel? Ennek a kérdésnek gyökeres megvizsgálása és eldöntése véleményem szerint jó lenne, ha a Gazdasági Bizottság feladatta lenne.11