Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1954-1955, Szeged

1955. március 31., VII. rendes ülés

ki a kórházba és helyébe egy alorvos jönne be a klinikára. Az á! talános vélemény azonban az, hogy ez a kitűnő ötlet a gyakorlatb nem vihető keresztül, mert a klinikán a nyári időszakban mikor a tanársegédek kb. fele szabadságon van, egyetlen orvost sem ^nélkülözhetnek. A cserébe bejövő alorvos természetesen alig jön szóba, mint teljes értékű munkaerő.

Összefoglalva megállapítható, hogy a Módszertani Bizottság fontosnak és helyesnek tartja, hogy a gyakorlati oktatás methodikájával foglalkozzunk, mert etéren - különösen a klinikai tárgyak területén -qsok hiány és hiba észlelhetők Éppen ezért örömmel üdvözli Kovaics dr, és Kazár dr. cikkét, mely helyes szempontokat vet fel és alkalmat ad további javaslatok és megjegyzések megtételére. A lényeges javaslatok, melyek a Módszertani Bizottság üléién elhangzottak, a következők;-10-1. / A gyakorlati oktatást nagymértékben akadályozza, hogy több klinikán illetőleg intézetben hiány van megfelelő számú és megfelelően kiképzett oktató gárdában, másutt pedig a gyakorlati oktatásra alkalmas helyiségekben* Ezen a hiányon egyrészt uj , laboratóriumi, illetőleg boncolóhelyiségek bekapcsolásával,az oktatószemélyzet szaporításával, másrészt azok gondos methodikaii kiképzésével lehetne segiteni.

* |

2. / A gyakorlati oktatás akadályául szolgál, hogy egyes klinikákon nem áll megfelelő és elegendő beteganyag a gyakorlati ok- 1 tatás rendelkezésére. A bizottság úgy gondolja, - hogy ezen a hiányon egyrészt a kórházakkal való együttműködés révén, másrészt tancélos betegek felvétele által lehetne segiteni és kéri acélból a régi tancélos keret visszaállítását•

3*/ A klinikák gyakorlati oktatása bizonyos elmaradást mutat az elméleti tárgyakéval szemben, aminek oka elsősorban az, hogy a klinikai tárgyak gyakorlatának nincs meg a pontosan kidolgozott tematikája és methodikája. Szükségesnek látszik ilyen methodikák: kidolgozása és ecélból az illetékes tanszékvezetők személyes megr beszélése, ankétja,

4./ Szükséges, hogy az intézetekben, de különösképen a kliniká- ; kon rendszeresen folyék a gyakorlatvezető tanársegédek ill. gyakornokok kiképzése oly irányban, hogy minél alaposabban elsajátítsák a gyakorlati oktatás methodikáját. Mig az előadási methodiká elsajátítására a professzori előadás meghallgatásával bőségesen nyilik alkalom, a gyakorlati oktatás methodikáját az oktatók általában saját tapasztalataik révén tanulják meg.”

Gellért tanár megjegyzi, hogy a beteganyag hiányához hasonló a helyzet a hulla-anyag terén is. Jelenleg az a helyzet, hogy a

II.évesek által tájékok szerint leboncolt anyagot kell az I.éve-seknek kiadni rendszeres boncolásra. Megállapítható, hogy az intézet megközelitőleg sem kap annyi anyagot, mint a háború előtt amikor a hallgatók létszáma 60-70 között mozgott a mai 180-as létszámmal szemben.

Kanyó tanár külön is felhivja a ianács figyelmét a módszertani bizottság jegyzőkönyvéhez mellékelt előterjesztésére, amelyben a közegészségtan oktatásának eredményessége érdekében a közegészségtani tanszék docensi állása terhére tiszti or víbí^TTTT” orvos-eloadoi képesítéssel rendelkező, megfelelő égészsepugyi

szervezési gyakorlattal rendelkező orvosnak kinevezései; kéri

Csik tanár, a biológia szempontjából megjegyzi, hogy a közlemény-? nek sajnos abban igaza van, hogy a biológiai előadások és gya-