Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1953-1954, Szeged
1953. szeptember 29., I. rendes ülés
az olyan esetek, akik nem ütötték meg azt a mértéket, amely az érettségi bizonyítvány elnyeréséhez szükséges lett volna. A középiskolák munkája igen hiányos volt abban Islf hogy nem nyújtott megfelelő és tárgyilagos tájékoztatást minden egyes választható pályáról, ami azonban bizonyos mértékben érthető is, hiszen a pedagógus behatóan csak a tanári pályát ismerik, éppen ezért vetődik fel a szükségszerűsége, hogy a gimnázium utolsó tanévében az egyes pályákat, esetleg brossura formájában megismertessük es az egyes Egyetemek részéről megfelelő szakemberek tartsanak ismeretterjesztő előadást. Kirivóan mutatkozott meg a különbség a középiskolai érettségi nivója és az egyetemi felvételi vizsgákon követelt nivó között E hibát azonban nem a középiskolai oktatási anyag méreteiben és tartalmúban latjuk, hanem az oktatás módszerében. A felvételre jelentkező tanulók csoportja általában nagyon inhomogén volt. Voltak köztük egészen kiváló felkészültségnek és képességűek, de voltak elég nagy számmal olyanok is, akiknek felkészültsége gyenge, akik nem voltak alkalmasak orvosi, killetve gyógyszereszi pályára, azokat természetesen nem vettük fel. Egyetemünk felvételi bizottságai minden egyes tanulóval behatóan foglalkoztak. Egy-egy személlyel kb. Jo-4-o percet, esetenként többet is. Igyekeztek fesztelen beszélgetés keretében benyomást szerezni a tanuló ideológiai fejlettségéről, politikai tájékozottságáról és szakmai felkészültségéről. Különös gondot fordítottak arra, hogy a tanulók mentalitását a természettudományokkal és általában a tanulással szembeni beállítottságát megismerjék. Ezáltal letudták mérni, hogy egy-egy tanuló képes-e arra, hogy egyetemi tanulmányokat végezzen. Nagyban segítették a bizottságok a tanulók pályaválasztásának helyességét, 'hagy ellenkezőjét, világosan megmutatni és szükség szerint a nekik való pályára irányították. A csucsbizottság rendszeresen ellenőrizte és segítette a bizottságok munkáját és a bizottságok munkájának befejezése után igen alaposan vizsgálta meg egyénenként a javaslatokat, hogy megnyugtató döntéseket hozhasson. A Párt és DISZ.szervezet is nagymértékben elősegítette a bizottságok munkáját, nemcsak a személyes képviseletükkel, hanem a rendszeres tanácsadással is az egyes problématikus eseteknél. A DISz. a felvételi vizsgák időszakában a felvételire várakozó hallgatók között volt, azokkal beszélgetett, illetve tájékoztatta őket és ezen keresztül nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a felvételezők jó benyomással távozhattak el Egyetemünkről. Az 1953/54—es tanévre történt beiskolázás előkészítésénél Egyetemünk igen későn kapcsolódott bele a beiskolázási munka agitativ részébe, aminek következtében az orvos szakra jelentkezők pontosan annyian, a gyógyszerészszakra jelentkezők £edig kevesebben voltak', mint a keretszám, igy válogatási lehetőség csak az átirányítások következtében volt meg. Éppen ezért az_ eddigi javaslatok mellett azt is javasolom, hogy Egyetemünk is végezzen megfelelő időben a középiskolák felé ismeretterjesztő és agitációs munkát, segitse a középiskolákat a helyes pályaválasztás kijelölésében és segitse elő azt, hogy legalább 2o-5° %-al több középiskolai jelentkező kerüljön egyet önünkre, közvetlen a középiskolákból, mint ahány a keretszámunk. Ezáltal kiküszöbölnénk azt a jelenséget, hogy olyan nagymértékben szoruljunk átirányításra, mint a jelenlegi felvételeknél volt és kiküszöbölhetnénk annak lehetőségét is, hogy más egyetemek a náluk kimustrált hallgatókat irányítsák át, mint azt az ezévi átirányításoknál is nagymértékben megtették.” Végül ismerteti a felvételt nyert I.éves orvostanhallgatók és gyógyszerészhalIgátók statisztikáját származási kategória és az érettségi vizsga eredményének szempontjából.- 4 -